A mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó klinikák régóta végeznek genetikai teszteket az embriókon, ha az aggódó pár többet akar megtudni leendő gyermekéről. Például azt, hogy van-e valamilyen öröklött betegsége. A Nature magazin online kiadásában szerdán megjelent írás szerint a beavatkozás tökéletesen alkalmazható az őssejtkutatásban is; a kaliforniai Advanced Cell Technology kutatócég munkatársai kipróbálták a módszert, és bár eleinte nem bíztak a sikerben, végül nagyszerűen működött.
Bevált módszer
Egérőssejtek zöldre festve
Az alternatív módszer az embrió beültetése előtti genetikai diagnózison alapul. Ennek során a nyolc-tízsejtes embrióból kivesznek egy-két sejtet a további vizsgálatok céljára. Az embrió a meghagyott sejtekből gond nélkül továbbosztódik, és beültethető az anyaméhbe. A USA Today szerint az Egyesült Államokban körülbelül ezerötszáz gyermek született meg ilyen beavatkozás után.
Robert Lanza, a tanulmányt publikáló kutatócsoport vezetője tizenhat fagyasztott embrióval kezdett kísérletezni, amelyeket termékenységi klinikák páciensei ajánlottak fel nekik. Az embriókból kivettek egy-egy sejtet, majd két sejtkolóniát tenyésztettek ki belőlük. A tudósok abban reménykednek, hogy az egyébként is elvégzett genetikai tesztek segítségével mellékesen ők is őssejtekhez juthatnak, és őssejtterápiás kísérleteket végezhetnek majd.
Orvosi etika
Először 1998-ban izoláltak emberi őssejteket a Wisconsin egyetem kutatói, és a tudományos világ elkezdett abban reménykedni, hogy az őssejtek segítségével majd akár pótszerveket is növeszthetnek a különféle kórokban szenvedő betegeknek. Az őssejtekből ugyanis bármilyen emberi sejt létrehozható. A kutatások ellenzői - így a keresztény szervezetek - azonban felháborodtak, mondván: az őssejt előállításakor a kutatók embriókat gyilkolnak. Bár az új módszer alkalmazásakor az embrió életben marad, nem biztos, hogy a technika egyszerűen félresöpri az őssejtkutatásokat kapcsolatos aggályokat, mivel a kinyert sejtek felhasználásakor emberi szöveteket hoznak létre - klónozással, ami etikailag szintén aggályos.
Sértetlen marad az embrió
A világ országaiban különbözőképpen szabályozzák a genetikai vizsgálatot: Spanyolországban elvégezhető, Olaszországban és Németországban azonban szigorúan tiltják, tudtuk meg Kónya Mártontól, az
Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum biológus munkatársától. A szakember kifejtette, hogy Magyarországon hiányos a szabályozás, ami kétségek közt hagyja a beavatkozást végző orvosokat. A hatályos törvények értelmében jelenleg csak olyan diagnosztikai eljárást lehet elvégezni, amellyel a beültetés sikerét növelik, nincs azonban szabályozva az embriószelekció, például amikor egy öröklődő súlyos betegség kimutatása miatt esetleg úgy döntenek, hogy inkább nem ültetnék be az adott magzatot. A szülői kérésre történő nemi szelekciót ugyanakkor a törvények egyértelműen tiltják.
Magyarországon még gyerekcipőben jár a preimplantációs genetikai vizsgálat, havonta alig egy-két páciensen végzik el, miközben az országban évente több ezer pár él a mesterséges megtemékenyítés lehetőségével. Ez részint a szabályozás hiányával, részint a beavatkozás árával magyarázható, ugyanis körülbelül százezer forintba kerül egy teljes vizsgálat - mondta Kónya.
Zűrös történetek
Az elmúlt években több hatalmas botrány tört ki az őssejtkutatással kapcsolatban. A ciprusi születésű amerikai orvosprofesszor, Panos Zavos 2004 januárjában azzal robbant be a köztudatba, hogy állítása szerint klónozott embriót ültetett be egy 35 éves asszony méhébe. Két évvel később, 2006 jnuárjában a klónozás úttörőjének tartott dél-koreai Hvang Vu-szuk kutatási eredményéről derült ki, hogy hamisak.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Amerikai kutatók rájöttek, hogy egyetlen sejtből is kinyerhetők őssejtek anélkül, hogy károsodna az embrió. Etikai problémák miatt azonban így sem biztos, hogy fellendül az őssejtkutatás. 
