Magyarorsz�gon az ut�bbi �vtizedekben folyamatosan emelkedett az asztm�s gyermekek sz�ma, �s becsl�sek szerint m�ra el�rte a t�bb sz�zezres nagys�grendet. A gyermekkori asztm�s megbeteged�s jelent�s�g�t a t�d�ket k�ros�t� folyamatos gyullad�s mellett tov�bb n�veli, hogy a l�gz�si nehez�tetts�g akad�lyozza a gyermek szabad mozg�s�t, fizikai aktivit�s�t, testi �s szellemi fejl�d�s�t.

Az asztma megbeteged�s kiv�lt� vagy s�lyosb�t� t�nyez�i k�z�tt gyakran fedez�nk fel valamilyen allergi�s folyamatot (pollenallergia, �telallergia, h�ziporatka-allergia, vegyszerallergia). Gyermekekn�l gyakori, hogy az 1-2 �vesen ekc�m�s kisgyerek 3-4 �ves kor�ra asztm�ss� v�lik.

A tavaszi-ny�ri id�szak a n�v�nyek vir�gz�s�nak kora. Ilyenkor a leveg�ben nagy mennyis�g� pollen kering, melyek k�z�l nem egy kifejezetten allerg�n tulajdons�g�. Nem csoda, ha ebben az id�szakban jelent�sen megemelkedik a sz�nan�th�sok, �s p�rhuzamosan az asztm�s t�netekt�l szenved� betegek sz�ma. Az allerg�n pollen bejut a l�gutakba, �s gyullad�st provok�l. A gyulladt l�gutak ny�kot termelnek, �sszeh�z�dnak, besz�k�lnek. A beteg l�gz�se nehezebb�, zih�l�v�, s�pol�v� v�lik. A t�netek igen gyakran a hajnali �r�kban, illetve testmozg�shoz, p�r�s leveg�h�z kapcsol�dva jelentkeznek.

A helyes kezel�s fontoss�g�ra h�vj�k fel a figyelmet a szakorvosok is, akik az eredm�nyes ter�pia �rdek�ben a k�vetkez� aj�nl�sokat tett�k.

A "nulladik" l�p�s annak felismer�se, mikor sz�ks�ges gyermek�nkkel orvoshoz fordulni. Mivel a gyermekek k�l�n�sen fog�konyak mindenf�le l�g�ti megbeteged�sre (megh�l�s, torokgyullad�s, n�tha, h�rghurut), neh�z a sz�l�nek eld�ntenie, mely �llapot gyan�s asztm�ra. Legjobb, ha minden elh�z�d� l�g�ti t�net, a kor�bbi megbeteged�sekt�l elt�r� k�rlefoly�s eset�n gyermekorvoshoz fordulunk. � hallgat�z�si lelet alapj�n fel tudja ismerni az asztm�ra jellemz� klinikai jeleket, �s szakorvoshoz tud ir�ny�tani. A sz�l� sz�m�ra is �szlelhet� lehet n�h�ny figyelmeztet� jel: ilyen pl. a hajnalban  jelentkez� - sokszor �bred�st eredm�nyez� - l�gszomj, a mozg�s sor�n fell�p� k�h�g�s, neh�zl�gz�s; a s�pol� kil�gz�s, a gyakori megf�z�s �s az elh�z�d� k�h�g�s.

Az els� l�p�s az asztma megel�z�s�hez, diagnosztiz�l�s�hoz �s kezel�s�hez �rt� szakember, lehet�leg allergol�gus felkeres�se. Az � seg�ts�g�vel a sz�l�k rengeteg inform�ci�t szerezhetnek az asztma kialakul�s�nak okair�l, kezel�si lehet�s�geir�l. Ez�ltal jobban meg�rtik gyermek�k helyzet�t, �llapot�t, valamint azt, hogy � is �lhet teljes �letet, eg�szs�gesen �s boldogan.

A m�sodik l�p�s azon lehet�s�gek megismer�se �s elsaj�t�t�sa, amelyekkel otthonunkban kedvez�bb k�rnyezetet alak�thatunk ki gyermek�nk sz�m�ra. A legt�bb asztm�s gyermek allergi�t�l is szenved, amely s�lyosb�tja a t�neteket. Fontos tudnunk, hogy gyermek�nk milyen allergi�t�l szenved, �s hogyan tudunk allerg�nekt�l mentes k�rnyezetet biztos�tani sz�m�ra.

A harmadik l�p�s az orvos �tmutat�sai �s aj�nl�sai alapj�n egy pontos napi terv k�sz�t�se a gy�gyszeres kezel�sekr�l. A t�d� m�k�d�s�nek rendszeres figyel�s�re �rdemes beszerezni egy �n. �raml�si cs�cssebess�gm�r� m�szert (peak flow meter), mellyel otthonunkban vizsg�lhatjuk, hogy milyen gyorsan �s mekkora er�vel tudja gyermek�nk kif�jni a leveg�t. Haszn�lat�val meghat�rozhat�, hogy sz�ks�ges-e a gy�gyszeres kezel�s megv�ltoztat�sa, illetve sz�ks�g van-e gyors orvosi ell�t�sra. A m�r�m�szer szakorvosi javaslatra (receptre), OEP t�mogat�ssal haz�nkban is beszerezhet� gy�gy�szati seg�deszk�z boltokban.

Negyedik l�p�sk�nt, minden esetre felk�sz�lve javasolt egy pontos asztma-akci�terv k�sz�ttet�se: mit kell tenni, ha gyermek�nk �llapota hirtelen m�gis rosszabbra fordulna. Ez tartalmazza a v�szhelyzetben haszn�latos gy�gyszerek bead�s�nak m�dj�t, illetve azt, hogy mikor l�pj�nk kapcsolatba orvossal.

Forr�s: Budai Allergiak�zpont

[origo]