Egy egereken tesztelt �j elj�r�s el�revet�ti annak a lehet�s�g�t, hogy a kutat�k a k�zelj�v�ben k�pesek legyenek m�g j�val azel�tt felismerni az Alzheimer-k�r kialakul�s�t, miel�tt a betegek b�rmif�le t�neteket produk�ln�nak. Az orvosok jelenleg csak akkor tudj�k diagnosztiz�lni a betegs�get, ha a betegeken m�r jelentkeznek az Alzheimer-k�rra jellemz� t�netek, mint a feled�kenys�g �s zavarodotts�g. Az agyban azonban m�r t�z-h�sz �vvel a t�netek megjelen�s�t megel�z�en kialakulnak azok a feh�rjez�rv�nyok (�n. amiloid plakkok), amelyek m�rgez�ek az idegsejtek sz�m�ra. Ezek a csom�k a b�ta-amiloid feh�rje szab�lyos szerkezet�, sejten k�v�li �sszetapad�sai, �s az elhunyt betegek agy�nak boncol�sakor j�l azonos�that�k. Az �j elj�r�s seg�ts�g�vel viszont m�r az �l� agyban is l�that�v� tehet�ek, legal�bbis egerekn�l m�r m�k�dik a m�dszer. A kutat�k rem�lik, hogy ha embereken is alkalmazhat� lesz, akkor m�r �vekkel a t�netek megjelen�se el�tt meg lehet majd kezdeni a betegs�g gy�gy�t�s�t.

Kontrasztos felv�telek

Takaomi Saido (RIKEN Brain Science Institute) �s koll�g�i olyan felv�teleket k�sz�tettek �l� egerek agy�r�l m�gneses rezonanci�s k�palkot� elj�r�ssal (MRI), amelyen j�l kivehet�ek az idegsejteken k�v�l felhalmoz�d� feh�rjez�rv�nyok. A kor�bbi hasonl� kutat�sok sor�n nem siker�lt megfelel� min�s�g� felv�teleket k�sz�teni. Saido �s koll�g�i azonban egy olyan (nem m�rgez�) vegy�letet alkalmaztak, amely k�t�dik a z�rv�nyokhoz, �gy a felv�teleken kontrasztoss� teszi �ket, �s kisz�rhet�v� v�lik az �sszes "h�tt�rzaj". A vegy�let m�gneses jeleket bocs�t ki, amelyek k�nnyen �rz�kelhet�ek MRI-vel.

Klinikai tesztel�s
  
Az amiloid csom�k l�that�v� t�tel�vel a k�zelj�v�ben lehet�v� v�lhat az orvosok sz�m�ra, hogy a betegs�g kialakul�s�t m�r �vekkel kor�bban felismerj�k, mint ahogy jelenleg lehets�ges. M�r kor�bban is folytak erre ir�nyul� k�s�rletek egy m�sik agyt�rk�pez� elj�r�ssal, a pozitron emisszi�s tomogr�fi�s (PET) m�dszerrel. Ez az elj�r�s az agym�k�d�s m�rt�k�t az agy bizonyos ter�letein az anyagcser�ben elfogyasztott gl�k�z mennyis�g�nek meghat�roz�s�val m�ri. A PET-m�dszer 95 sz�zal�kos biztons�ggal k�pes id�ben detekt�lni az Alzheimer-k�rt, lehet�v� t�ve ezzel a kezel�s azonnali elkezd�s�t. Az MRI-m�dszer haszn�lata az�rt bizonyulhat m�gis jobbnak, mert a PET-technika felbont�sa (millim�teres nagys�grend) nem mindig el�g nagy az amiloid csom�k vizsg�lat�hoz. Az MRI-vel viszont igen nagy felbont�s� k�peket lehet k�sz�teni, �s j�val elterjedtebb, mint a PET-m�dszer.

A mostani, egereken v�gzett k�s�rletek kimutatt�k, hogy az MRI m�dszer j�l haszn�lhat� erre a c�lra, �gy m�r csak azt kell megoldani, hogy embereken is alkalmazhat� legyen az elj�r�s. A kutat�k rem�nyei szerint az ehhez sz�ks�ges klinikai vizsg�latokat n�h�ny �ven bel�l el tudj�k v�gezni. A kutat�st ismertet� cikk a Nature Neuroscience-ben jelent meg.

Illy�s Andr�s

[origo]