Az [origo] 2000 �ta k�z�l �sszefoglal�kat a mobiltelefonokkal kapcsolatos kutat�sokr�l. Az eredm�nyek mind ez ideig ellentmond�k. Legt�bben a mobiltelefonok �ltal keltett r�di�frekvenci�s elektrom�gneses t�r daganatos betegs�gekkel val� lehets�ges �sszef�gg�s�t vizsg�lt�k. Egy d�niai kutat�csoport nem tal�lt ilyen kapcsolatot, viszont egy sv�d vizsg�lat kimutatta, hogy aki legal�bb t�z �ve haszn�l mobilt, ann�l a hall�ideg-daganat kialakul�s�nak kock�zata n�gyszeres�re n�; tov�bb� megdupl�z�dik egy j�indulat� agydaganat, az �n. akusztikus neur�ma kialakul�s�nak es�lye is.

M�sik fontos k�rd�s, hogy a k�sz�l�kek okozhatnak-e neurodegenerat�v betegs�geket. Ilyen pl. az Alzheimer-betegs�g vagy a Pick-atr�fia, melyek az idegsejtek fokozatos, visszaford�thatatlan pusztul�s�val �s elbutul�ssal j�rnak. Egy malm�i, fiatal patk�nyokon elv�gzett vizsg�lat szerint a mobiltelefonok�nak megfelel� sug�rz�s k�ros�thatja az agy kulcsfontoss�g� - tanul�ssal, mem�ri�val �s mozg�skoordin�ci�val kapcsolatos - sejtjeit, �s az Alzheimer-k�r korai megjelen�s�t is kiv�lthatja.

A gyermekek mobilhaszn�lata k�l�n�sen kritikus ter�let. A sz�l�knek m�rlegelni�k kell: a mobil egyr�szt biztons�got jelent, m�sr�szt a fejl�d� szervezet val�sz�n�leg �rz�kenyebb a r�di�hull�mok k�ros hat�saira. Erre h�vta fel a figyelmet rovatunk 2005 janu�rj�ban megjelent cikke.

Az Eur�pai Uni� Reflex elnevez�s� kutat�si projektj�nek keret�ben h�t orsz�g tizenk�t kutat�csoportja vizsg�lta 2000-t�l 2004 v�g�ig a mobiltelefonok r�di�hull�mainak hat�s�t emberi �s �llati sejtekre. T�bb laborat�riumban is kimutatt�k, hogy a mobiltelefonokra jellemz� elektrom�gneses sug�rz�s olyan hib�t okoz a sejtek �r�k�t� anyag�ban, a DNS-ben, amelyet a sejtek nem mindig k�pesek kijav�tani; ilyenkor a maradand� k�rosod�st szenved� DNS tov�bbadja a hib�s inform�ci�t. Ez a folyamat r�kos daganat keletkez�s�hez is vezethet.

Figyelembe kell venni, hogy a DNS-en a program k�t teamje is elv�ltoz�sokat �szlelt ugyan, de ezeket sejtteny�szeteken mutatt�k ki, nem �l� szervezetekben; �s csak akkor jelentkeztek, ha a hull�moknak val� kitetts�g folyamatosan 16, illetve 24 �ra hossz�s�g� volt. 

Az, hogy a r�di�hull�mok k�zvetlen hat�st gyakoroln�nak a DNS-re, nem kimutathat� �s nem is val�sz�n�, l�v�n az ilyen hull�mok nem t�l nagy energi�j�ak (a hull�mok energi�ja a forr�s kibocs�t�si teljes�tm�ny�t�l f�gg, a mobiltelefonokn�l ez maximum 1-2 watt). A kutat�k azonban felt�telezik, hogy a hull�mok olyan molekul�kat (szabadgy�k�ket) hoznak l�tre, melyek megk�tik a DNS sz�m�ra m�rgez� k�miai elemeket, s ez a folyamat tehet� felel�ss� a DNS megv�ltoz�s��rt.

A Reflex egyik kutat�csoportja, Isabelle Lagroye (Universit� de Bordeaux) r�szv�tel�vel azt vizsg�lta, hogy az eg�szs�ges sz�vetek egy fontos jellemz�j�t - a sejtek meg�jul�sa �s a programozott sejthal�l (apopt�zis) k�zti egyens�lyt - megzavarj�k-e a r�di�frekvenci�k. Hossz� t�von ennek az egyens�lynak a megboml�sa el�mozd�that r�kos folyamatokat vagy a fentebb eml�tett, idegsejtek pusztul�s�val j�r� betegs�geket. Ez a kutat�csoport semmi ilyen hat�st nem figyelt meg. Ugyanakkor - a programban r�sztvev� m�s laborat�riumokkal egy�tt - bizonyos g�nek kifejez�d�s�nek kism�rt�k� cs�kken�s�t vagy n�veked�s�t �szlelt�k.

Mindebb�l Lagroye szerint nem vonhatunk m�g le v�gs� k�vetkeztet�seket a mobilok eg�szs�gk�ros�t� hat�s�ra vonatkoz�an. Ezt az eredm�nyt el�bb meg kell er�s�teni�k m�s laborat�riumoknak is, �l� szervezetben (in vivo) v�gzett �llatk�s�rletekkel. Ilyenekben eddig m�g nem mutatt�k ki, hogy a r�di�hull�mok r�kkelt�k voln�nak. Ezut�n k�vetkezne csak az �llatokon kapott eredm�nyek emberekre val� kiterjeszt�s�nek probl�m�ja.

Az ENSZ Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezete, a WHO �s az Eur�pai Uni� 1998 �ta dolgozik egy k�z�s kutat�si programon (Interphone), amelyben epidemiol�giai (j�rv�nytani) m�dszerekkel vizsg�lj�k a mobiloz�k k�r�ben az agydaganat �s m�s eg�szs�gk�rosod�sok el�fordul�s�nak gyakoris�g�t. Eredm�nyeik, amelyeket 2005 v�g�re v�rnak, k�zelebb visznek majd ahhoz, hogy a mobiltelefonok okozta val�s vesz�lyt �rt�kelhess�k - mely vesz�ly ek�zben, a k�sz�l�kek korszer�bb� v�l�s�val rem�lhet�leg cs�kkenni fog.

Jakabffy �va

Sz�magyar�zat:

DNS: dezoxiribonukleinsav; a sejtmag, ezen bel�l a kromosz�ma egyik legfontosabb, feh�rjeszint�zist ir�ny�t� �s az �r�kl�d�sben d�nt� szerepet j�tsz� anyaga.

Alzheimer-k�r: a leggyakoribb elbutul�si forma, a demenci�k 50-60%-��rt felel�s. Az agy�llom�ny fokozatos elsorvad�sa jellemzi, f�k�nt a hal�nt�k- �s fali lebenyben. F� t�nete az egyre s�lyosbod� eml�kezetzavar. 

Pick-atr�fia: els�sorban a homloklebeny idegsejtjeinek sorvad�s�val j�r� betegs�g. F� t�netei: szem�lyis�g- �s hangulatv�ltoz�s, k�s�bb a gondolkod�si, l�nyegmegragad�si k�pess�g roml�sa, v�g�l demencia.

Apopt�zis: a sejtek programozott elhal�sa. Feln�tt szervezetben a naponta sz�let� �j sejtekkel azonos sz�m�nak kell elhalnia. Ha az apopt�zis valamely g�nje k�rosodik, nem hal el el�g sejt, �s ez daganathoz vezet. Ha viszont t�l sok sejt elpusztul, sorvad�sr�l besz�l�nk (pl. neurodegenerat�v betegs�gekn�l).

In vivo: az �l� szervezeten bel�li folyamatok vizsg�lat�nak megjel�l�s�re haszn�lt kifejez�s.

[origo]