Alig t�bb mint k�t h�napja annak, hogy a Huygens-�rszonda leereszkedett a Szaturnusz Tit�n holdj�ra. A szonda m�r�si adatai, f�nyk�pfelv�telei alapj�n egy�rtelm�v� v�lt, hogy a Tit�n nedves, csak ott a F�ldt�l elt�r�en nem v�z, hanem foly�kony met�n az uralkod� folyad�k. Jav�ban zajlik �s �vekig eltart m�g a m�r�si adatok minden r�szlet�nek feldolgoz�sa, �rtelmez�se, de k�zben a fant�zia is sz�rnyalhat. V�gig lehet gondolni, hogy a F�ldr�l j�l ismert jelens�gek hogyan jelentkeznek a Tit�non. P�ld�ul van-e ott is sziv�rv�ny, s ha igen, akkor olyan-e, mint a f�ldi?

A sziv�rv�nyhoz mind�ssze k�t dologra van sz�ks�g: folyad�kcseppekre �s f�nyre. A folyad�kcsepp �gy viselkedik, mint egy prizma, sz�neire bontja a f�nyt. Ebb�l a szempontb�l mindegy, hogy a folyad�kcsepp v�zb�l vagy met�nb�l �ll-e. A szak�rt�k szerint a Tit�n felsz�n�n tapasztalt nedvess�g a met�nes�kb�l sz�rmazik, �gy semmi akad�lya annak, hogy id�nk�nt �s helyenk�nt folyad�kcseppekkel legyen tele a l�gk�r. A Nap sugarai is eljutnak a Tit�nhoz, teh�t a sziv�rv�ny kialakul�s�nak m�sik felt�tele is adott.

A Tit�n sziv�rv�nya azonban nem pontosan olyan, mint j�l ismert �s kedvelt f�ldi rokona. A sz�nek sorrendje nem v�ltozik, a Tit�non is a v�r�s van k�v�l �s a k�k legbel�l. A Tit�non viszont nagyobb lesz a sziv�rv�ny, mert a met�n �s a v�z t�r�smutat�ja nem azonos, azaz a met�n m�sk�nt t�ri a f�nyt, mint a v�z. A napsug�rz�s sem azonos a k�t �gitesten. Akkor sz�p, mutat�s a sziv�rv�ny, ha a Nap k�zvetlen�l r�s�t a lebeg� cseppekre. A Tit�n s�r� l�gk�re azonban p�r�s, k�d�s, �gy l�that� f�nyben ritk�n �lvezhetn�nk sziv�rv�nyt a Tit�non. Az infrav�r�s sug�rz�s viszont �thatol a Tit�n l�gk�r�n, a Cassini-�rszonda is ez�rt f�nyk�pezte az infrav�r�s tartom�nyban az �ri�sholdat. A folyad�kcsepp-prizma a sz�munkra l�thatatlan infrav�r�s sug�rz�st is sz�neire, m�s-m�s hull�mhossz� �sszetev�ire bontja, �s ezeket elt�r� m�rt�kben t�r�ti el. A Tit�non teh�t az infrav�r�s sziv�rv�nyok lehetnek gyakoriak.

J�ki L�szl�

[origo]