Earl K. Miller �s kutat�csoportja (Massachusetts Institute of Technology) tanulm�ny�ban �jabb k�vetkeztet�sre jutott arr�l, hogyan is tanul az emberi agy. Az �j eredm�nyek hozz�j�rulhatnak a skizofr�nia vagy az autizmus gy�gy�t�s�hoz is - amely betegs�geket a "primit�v" �s a "fejlettebb" agyi r�szek m�k�d�si egyens�ly�nak a felborul�sa okozhat.

Agyunk az evol�ci� sor�n gyors �s hat�kony tanul�si k�pess�gre tett szert. Eddig �gy tudtuk, hogy az agy nagylebenyeinek k�rgi r�szei tanulj�k meg el�sz�r az �j dolgokat, majd �tadj�k a tud�st az alattuk helyet foglal�, primit�vebb ter�leteknek. Ut�bbiakat tudom�nyosan baz�lis ganglionr�tegnek nevezik. Mindk�t agyi r�teg r�szben a szab�lyok megtanul�s�ra �s azoknak automatikuss� t�tel�re fejl�d�tt ki, de speci�lis feladataikat k�l�n-k�l�n m�g siker�lt meghat�rozni.

Az �j kutat�ssorozatban Miller �s munkat�rsai majmokat tanulm�nyozva azt tapasztalt�k, hogy a stri�trum (a baz�lis ganglionr�teg bemeneti r�sze) a tanul�si folyamatokban sokkal gyorsabban v�ltozott, mint az �n. prefront�lis k�rgi r�szek. A kutat�k szerint amikor a majmok egy �j szab�lyt tanultak meg, a primit�vebb, baz�lis ganglionr�teg�k sokkal hamarabb �s gyorsabban tanult, mint a fejlettebb k�rgi r�sz.

Eszerint a tanul�sr�l alkotott elk�pzel�seknek n�mileg v�ltoznia kell: a fejlettebb agyi r�szek tanul�si folyamataihoz mindenk�ppen sz�ks�ges a primit�vebb r�gi�k k�zrem�k�d�se, hogy beind�ts�k a magasabb szint� gondolkod�st. Az �j eredm�nyek szerint - az eddigi ismereteket megc�folva - a primit�vebb r�gi� tanulja meg el�sz�r az �j dolgokat, majd adja �t lassan a fejlettebb, k�rgi r�sznek.

Val�sz�n�, hogy az ember korai evol�ci�ja sor�n az inform�ci� gyors felv�tel�t a baz�lis ganglionr�teg l�tta el, amelynek m�k�d�se csak a t�l�l�shez volt elegend�, �s fejlettebb gondolkod�st m�g nem tett lehet�v�. A fejlett, prefront�lis k�reg kialakul�s�val lett agyunk k�pes arra, hogy eg�sz k�pet alak�tson ki arr�l, ami k�r�l�tt�nk t�rt�nik - sz�m�t�sba v�ve a kor�bbi eml�keinket is.

Kom�di Edina

[origo]