A Johns Hopkins Egyetem kutat�i kiterjedt v�rustesztet v�geztek pigmeus vad�szokon, amely t�bb�kben is a HIV-v�russal egy csal�dba tartoz� �n. retrov�rust mutatott ki. A v�rust akkor kaphatt�k el a vad�szok, amikor majmok meg�l�sekor kapcsolatba ker�ltek azok testnedveivel - p�ld�ul a v�r�kkel. A kutat�k a Lancet c. orvosi foly�iratban k�z�lt�k eredm�nyeiket. Eddig m�g nem volt hal�los �ldozata az �jonnan felfedezett k�rokoz�nak.

�vente k�r�lbel�l 5 ezer tonn�nyi majom-, antilop-, k�gy�-, elef�nt- �s m�s tr�pusi �llatokt�l sz�rmaz� h�st esznek meg Afrik�ban, de az elejtett p�ld�nyokb�l b�ven jut Eur�p�ba is. Brit �js�g�r�k eg�szs�g�gyi szakemberekkel egy�tt v�gezt�k az illeg�lis h�sokat �rus�t� �zletek felkutat�s�t Londonban, �s rengeteg nyugat- �s k�z�p-afrikai v�dett fajt�l sz�rmaz� h�st tal�ltak. Nagy-Britanni�ba a becsl�sek szerint �vi 12 ezer tonna ilyen h�st csemp�sznek be. Ennek hat�sa lehet a brit h�zi�llatok eg�szs�g�re is: a 2001-es l�b- �s k�r�mf�j�s j�rv�nyt is �sszef�gg�sbe hozt�k az illeg�lis h�sbehozatallal.

Az �js�g�r�k elutaztak Kamerunba is, ahol pigmeus vad�szok a t�lt�ny�rt cser�be gorill�k kil�v�s�re v�llalkoztak volna. Cser�be a riporterek megkapt�k volna az �llatok kopony�j�t, mancs�t �s l�bait. A vad�szok a nagy szeg�nys�g miatt nem foglalkoznak vele, hogy milyen �l�l�nyt �lnek meg �s az sem �rdekli �ket, mi lesz a lel�tt �llatok sorsa, vagy hogy �ppen feketepiacon �rt�kes�tik �ket.

A v�rusok az �llatokr�l id�nk�nt emberre ker�lhetnek �t. Egyes elk�pzel�sek szerint a HIV eset�ben az embert egy csimp�nzb�l sz�rmaz� v�rus fert�zte meg, hasonl�an ehhez az �jonnan kimutatott v�rushoz, ahol szint�n egy majom lehet az eredeti gazda. Hab�r a retrov�rusok gazdaspecifikusak, azaz egyfajta v�rus csak egy-egy �llatfajt tud megfert�zni �s kiz�r�lag csak gerincesekre vesz�lyesek, m�gis el�fordulhat, hogy egyik �llatfajr�l a m�sikra vagy az emberre �tker�l a v�rus egy m�dosult form�ja. Ezek � v�rusok a szervezet sz�m�ra l�tfontoss�g� sejtekbe k�pesek bejutni �s azokat teszik m�k�d�sk�ptelenn�. A HIV-v�rus - az AIDS betegs�g k�rokoz�ja - az immunrendszer T (CD4)-sejtjeibe �p�l be, �s azokat elpuszt�tva a szervezet v�dekez� rendszer�t teszi t�nkre. A HIV-hez hasonl� v�rusok h�zi�llatokn�l - p�ld�ul juh, szarvasmarha - �s vadon �l� �llatokn�l, p�ld�ul a csimp�nzn�l is el�fordulnak.

A retrov�rusok

A retrov�rusok egy m�sik csoportja r�kos burj�nz�sokat k�pes el�id�zni. Hogy meg�rts�k, ez hogyan is lehets�ges, vizsg�ljuk meg egy kicsit r�szletesebben a retrov�rusok fel�p�t�s�t �s �letmenet�t. �r�k�t�anyaguk az egysz�l� RNS-molekula (ribonukleinsav). Ezt egy feh�rjeburok veszi k�r�l, amely az�rt felel�s, hogy a k�rokoz� a neki megfelel� sejtekbe juthasson be. Az RNS-sz�lon egym�s ut�n sorban helyezkednek el a g�nek - ezek tartalmazz�k azokat az inform�ci�kat, amelyek a v�rus m�k�d�s�hez sz�ks�gesek. Az inform�ci� alapj�n keletkez� egyik fontos feh�rje, az �n. reverz transzkript�z enzim a v�rus �r�k�t�anyag�r�l egy k�tsz�l� m�solatot, azaz DNS-t k�sz�t, amely m�r k�pes be�p�lni a szint�n DNS-b�l �ll� gazdasejt �r�k�t�anyag�ba. Innent�l kezdve a v�rus a gazdasejt molekul�ris g�pezet�t �s anyagait haszn�lja f�l a saj�t c�ljaira. K�pes szaporodni �s a gazdasejtet elhagyva �jabb hasonl� sejteket fert�zhet meg. A v�rus olyan helyre is be�p�lhet a gazdasejt �r�k�t�anyag�ba, ahol a sejt oszt�d�s�hoz vagy annak szab�lyoz�s�hoz sz�ks�ges g�nek vannak. Emiatt az adott g�n m�k�d�se kieshet, a sejt pedig kontroll�latlanul kezd szaporodni �s r�kos burj�nz�sok alakulhatnak ki. Ilyen p�ld�ul az eg�r eml�r�k v�rusa.

M�s esetekben a v�rus nem okoz t�neteket �s hossz� t�von is k�pes egy�tt �lni a megt�madott szervezettel. El�fordulhat, hogy a v�rus a be�p�l�skor olyan helyre ker�l, ahol befoly�solja a m�r ott l�v� g�nek m�k�d�s�t. Esetleg mut�ci�t id�z el� egy g�nben, �gy evol�ci�s t�nyez�k�nt sem hanyagolhat� el. Az ember evol�ci�ja sor�n sokszor tal�lkozott retrov�rusokkal �s az is sokszor megt�rt�nt, hogy egy ilyen tal�lkoz�s �r�k "bar�ts�gg�" nemes�lt. A v�rus be�p�lt a DNS-be, �s amennyiben az ivarsejtekbe - a spermiumba vagy a petesejtbe - is beker�lt �s nem okozta a gazda hal�l�t, valamint nem volt v�gzetes hat�sa a szaporod�k�pess�gre, akkor a sz�letend� ut�d minden sejtje tartalmazta. A vizsg�latok szerint az emberi genom ak�r 1 sz�zal�k�t is kitehetik ezek az �gynevezett endog�n retrov�rusok (HERV-ek).

El�ny�s �s k�ros kapcsolatok

N�h�ny pozit�v p�lda: ismernek olyan esetet, hogy a v�rusr�l k�pz�d� feh�rje a m�hlep�ny kialakul�s�ban vesz r�szt. A HERV-ek szerepet j�tszanak egyes v�rusfert�z�sek elleni v�delem kialak�t�s�ban is oly m�don, hogy a r�luk k�pz�d� feh�rje kapcsolatba l�p a sejtbe ker�l� v�russal �s megakad�lyozza a fert�z�s kialakul�s�t. Egyes esetekben m�r olyannyira r�sz�v� v�ltak a gazdaszervezetnek, hogy annak megfelel� m�k�d�s�hez n�lk�l�zhetetlenek. Egy HERV felel�s az�rt is, hogy a ny�lban tal�lhat� egyik enzimet, az amil�zt csak a ny�lmirigyek termelj�k, �s m�shol ne keletkezhessen a szervezetben.

M�s esetekben a kapcsolat kev�sb� bar�ts�gos: k�rnyezeti hat�sra - sug�rz�s, k�miai anyagok - az �r�k�t�anyag e csendes r�szei aktiv�l�dhatnak. P�ld�ul ez az egyik lehets�ges magyar�zata az �b�lh�bor�s betegs�gnek, melynek vizsg�lata sor�n olyan retrov�rus-eredet� r�szek �trendez�d�s�t figyelt�k meg, amelyek hat�ssal lehetnek az immunrendszer norm�lis m�k�d�s�re. Az aktiv�l�dott endog�n retrov�rusoknak k�zvetlen szerepe lehet bizonyos daganatok kialakul�s�ban. Ezt a here, illetve a petef�szek egyes daganatf�les�geinek k�pz�d�s�ben igazolt�k. L�thatjuk teh�t, hogy term�szetes k�zeg�kben a retrov�rusok rengeteg funkci�val rendelkeznek. S�lyos betegs�geket okozhatnak, m�g m�sok n�lk�l nem tudunk �lni.

Bodrogi Lilla

[origo]