Az �rkutat�sban jelenleg alkalmazott rak�tameghajt�s m�r t�bb mint �tven �ves technol�gi�n alapul. A k�miai hajt�m�vek mellett csup�n az ut�bbi id�szakban jelentek meg alternat�v meghajt�si lehet�s�gek, mint p�ld�ul az ionhajt�m� (r�szletesen l�sd egy m�sik cikk�nkben), �m a vezet� szerep m�g mindig az �rkorszakot megnyit� szil�rd �s foly�kony �zemanyag� rak�t�k�. Az eddig j�l bev�lt technol�gi�nak azonban nagy h�tr�nya van: nem el�g gyors a bolyg�k�zi t�r �tszel�s�hez.

A jelenleg tervez�s alatt �ll� Mars-exped�ci� legr�videbb id�tartama k�t �s f�l �v, amelyb�l csup�n egy �v lenne az operat�v munka, az utaz�s id�tartama optim�lis esetben is egy-m�sf�l �v oda-vissza. Ennyi id�t m�g senki sem t�lt�tt el a vil�g�rben, r�ad�sul a v�r�s bolyg� ahhoz is t�l messze van, hogy baj eset�n a f�ldi ir�ny�t�k�zpontb�l azonnali seg�ts�get tudjanak ny�jtani a szakemberek.

A NASA nemr�giben p�ly�zatot hirdetett alternat�v rak�tameghajt�si technol�gi�k kifejleszt�s�re. A be�rkezett �tletek k�z�l tizenkett�t v�lasztottak ki. Az elk�vetkezend� hat h�nap sor�n azt m�rik fel, kivitelezhet�-e egy�ltal�n a technol�gia kifejleszt�se. Azokat az elk�pzel�seket, amelyek a f�l�ves el�k�sz�t� szakasz ut�n megval�s�that�nak t�nnek, tov�bbi k�t �vig t�mogatja a NASA.

Az egyik lehets�ges befut� a washington egyetem kutat�csoportja, ahol egy plazmavitorl�son dolgoznak. Elk�pzel�s�k szerint egy vil�g�rbe telep�tett �r�llom�s ioniz�lt r�szecskenyal�bot bocs�tana ki, amely az �rhaj�ra telep�tett "vev�vel" l�pne k�lcs�nhat�sba. Mintha egy tengeren �sz� vitorl�s v�sznaiba kapna bele a sz�l: a fell�p� elektrom�gneses er�k r�v�n a plazmasug�r a Naprendszer t�voli vid�keire r�p�theti az �rhaj�t.

Aj�nlat Mir�l olvasna m�g sz�vesen az [origo] Tudom�nyban?

A kutat�st vezet� professzor, Robert Winglee becsl�sei szerint egy 32 m�ter �tm�r�j� �llom�s ak�r 11,7 kilom�teres m�sodpercenk�nti sebess�gre is k�pes lenne felgyors�tani egy �rhaj�t, ami azt jelenten�, hogy egy �ra alatt 40 000 kilom�tert tenne meg, azaz a F�ld-Hold t�vols�g t�bb mint egytized�t. Ilyen gyorsas�ggal 76 nap alatt jutna el a Marsra, �m a kutat�k szerint enn�l nagyobb sebess�g is el�rhet�, amelynek seg�ts�g�vel ak�r h�rom h�nap alatt megtehet� lenne a Mars-F�ld t�vols�g, oda-vissza. A felgyorsult �rhaj�t egy a Mars k�zel�be telep�tett m�sik plazmasug�r-forr�s lass�tan� le.

Winglee szerint az elektrom�gneses k�lcs�nhat�ssal m�k�d� plazmameghajt�s� �rj�rm�vek hamarosan a Naprendszer t�voli vid�keire is eljuttathatj�k majd az emberis�get. Ahhoz, hogy az eg�sz Naprendszert bej�rhassuk, a bolyg�rendszer t�bb pontj�ra kellene ilyen �llom�sokat telep�teni. A szakemberek szerint ez nem jelent akad�lyt, hiszen a NASA t�bb �rszond�t is ind�t k�l�nb�z� bolyg�khoz, amelyek magukkal vihetn�k a plazmasug�r-forr�sokat. �gy p�ld�ul a Jupiter k�zel�be �rve csup�n kirakn�k terh�ket, majd zavartalanul folytathatn�k kutat�munk�jukat.

Ezek az �llom�sok a Naprendszer bels� vid�kein a napsug�rz�s energi�j�t csapoln�k meg az ioncs�va el��ll�t�s�ra, az �ri�sbolyg�k t�voli vid�kein azonban nukle�ris energi�t haszn�ln�nak. Winglee �s munkat�rsai szerint a technol�gia ak�r �t �ven bel�l rendelkez�s�nkre �llhat, igaz, hogy az ilyen �llom�sok telep�t�se t�bb milli�rd doll�r befektet�st ig�nyelne.

Az elektrom�gneses k�lcs�nhat�son alapul� plazmasug�r �tlete nem most mer�lt fel el�sz�r: ugyanez a kutat�csoport dolgozott m�r egy hasonl� plazmameghajt�son. Ezen elk�pzel�s szerint egy plazmabubor�kot gener�ln�nak az �rhaj� k�r�, amelyet a napsz�l r�szecsk�i hajtan�nak el�re, elektrom�gneses k�lcs�nhat�sba l�pve a plazmabubor�kkal. A jelenlegi fejleszt�s csup�n annyiban k�l�nb�zik ett�l, hogy a napsz�l hat�s�t egy er�teljes, meghat�rozott ir�nyba kibocs�tott ionsug�rral helyettes�tik, amely lehet�v� teszi a pontosabb �s megb�zhat�bb ir�ny�t�st.

Csengeri Timea

[origo]