A sz�mos szakember �ltal m�ris szenz�ci�snak min�s�tett felfedez�s r�szleteir�l a Science tudom�nyos hetilap aktu�lis sz�m�ban jelent meg r�szletes besz�mol�. A lehets�ges k�z�s �s r�szleges - �m korukhoz k�pest m�gis p�ld�tlanul gazdag - maradv�nyai k�r�lbel�l 13 milli� �vesek, azaz a f�ldt�rt�net mioc�n kor�b�l (22-t�l 5,5 milli� �vvel ezel�ttig) sz�rmaznak. Val�sz�n�leg egy h�m p�ld�nyr�l van sz�, amely valamivel kisebb volt egy mai csimp�nzn�l.

Salvador Moya-Sola �s koll�g�i (Institut de Paleontologia M. Crusafont, Barcelona) a koponya egyes darabjait, tov�bb� a gerincoszlop �s a v�gtagok egyes csontjait tal�lt�k meg, n�h�ny bordat�red�k t�rsas�g�ban. A kutat�k �j faj, s�t �j rendszertani csal�d bevezet�s�t javasolj�k, Pierolapithecus catalaunicus fajn�vvel.

Az emberszab�s� majmok (csimp�nzok, bonob�k �s gorill�k Afrik�ban, illetve or�ngut�nok �zsi�ban) fejl�d�si vonala a ma rendelkez�sre �ll� adatok alapj�n 16-11 milli� �ve v�lt sz�t m�s f�eml�s�k (k�zt�k a gibbonok �s a sziamangok) fejl�d�si vonal�t�l.

A kutat�k szerint a most tal�lt p�ld�ny olyan fajhoz tartozott, amely m�r e sz�tv�l�s ut�n �lt, de m�g nem t�rt�nt meg az egyes emberszab�s� majomfajok, illetve az emberf�l�k kialakul�sa. Amennyiben ez igaz, akkor az �j faj mindannyiuk k�z�s �se, ez�rt egy r�g�ta keresett hi�nyz� l�ncszem lehet.

A csontok �s a fogak alapj�n a faj egyedei n�v�nyev�k lehettek, �s a csimp�nzokhoz, or�ngut�nokhoz hasonl�an a f�kon f�ggeszkedve mozogtak.

Szakmai k�r�kben m�ris nagy vita alakult ki a lelet �rtelmez�s�r�l. Egyes kutat�k p�ld�ul val�sz�n�tlennek tartj�k, hogy Eur�p�ban ilyen faj l�tezhetett, ennyire t�vol mai felt�telezett rokonait�l, amelyek az Egyenl�t� k�rny�k�n �lnek - �rja a BBC. A helyzetet tov�bb bonyol�tja, hogy a mioc�nban a F�ld val�ban "a majmok bolyg�ja" volt: mintegy 100 k�l�nb�z� faj �lt az �vil�g ter�let�n, a mai Franciaorsz�g ter�let�t�l K�n�ig.

[origo]

Nyomtathat� verzi� K�ldje tov�bb ismer�s�nek!