Az �ltal�nosan elfogadott n�zet szerint a r�kos sejtek olyan sok mut�ci�t tartalmaznak, hogy nincs lehet�s�g visszaterelni �ket az eg�szs�ges sejtek norm�lis fejl�d�si �tj�ra. Emiatt a jelenlegi kezel�sek t�bbs�gben a r�kos sejtek elpuszt�t�sa vagy elt�vol�t�sa a c�l.  Dean Felsher (a Stanford University orvostudom�nyi kar�nak onkol�gia professzora) �jabb kutat�sai azonban arra utalnak, hogy a r�kos sejteket �t lehet alak�tani. A kutat� �s munkat�rsai a Nature online kiad�s�ban sz�moltak be eredm�nyeikr�l, amely tal�n �j utakat nyithat meg a r�k leggyakoribb form�inak kezel�s�ben.

Felsher azt tal�lta, hogy egyetlen r�kot okoz� g�n, az �n. Myc g�n kikapcsol�sa is elegend� volt ahhoz, hogy k�r�lbel�l n�gy h�t alatt elt�njenek az agressz�v, egy�bk�nt gy�gy�thatatlan tumorok a k�s�rleti �llatok (egerek) m�j�b�l. A Myc az egyik leggyakrabban mut�l�d� (k�rosan megv�ltoz�) g�n (onkog�n) a r�kos sejtekben. A sejtek a kikapcsolt g�n kiv�tel�vel az �sszes, �ket eredetileg r�koss� tev� mut�ns g�n m�k�d� v�ltozat�t tartalmazt�k. Felsher k�t �ve m�r le�rt egy hasonl� jelens�get a csontr�kkal kapcsolatban, azonban a m�jr�k j�val gyakrabban fordul el� �s nehezebben is gy�gy�that�.

A m�jr�k - csak�gy, mint sz�mos gyakori r�kt�pus, p�ld�ul az eml�r�k, a prosztatar�k �s a vastagb�lr�k - h�msejtekben kezd kialakulni. Felsher eredm�nyei �gy esetleg a r�k ezen fajt�inak kezel�s�ben is hasznosnak bizonyulhatnak majd. A kutat� rem�li, hogy eredm�nyei a r�kkutat�kat olyan gy�gyszerek kifejleszt�s�re �szt�nzik, amelyek specifikusan hatn�nak a Myc g�n alapj�n k�sz�l�, ugyancsak Myc nev� feh�rj�re, t�nkret�ve azt.

A Myc feh�rje

A Myc feh�rje egyfajta sejten bel�li ellen�rk�nt funkcion�l, �sszehangolva a sejtek norm�lis oszt�d�s�hoz sz�ks�ges �zeneteket. A norm�lis m�k�d�s� sejtek csak akkor szintetiz�lj�k a Myc feh�rj�t, ha elj�n a sejtoszt�d�s ideje. A r�kos sejtek ellenben folyamatosan �s t�l sokat �ll�tanak el� a feh�rj�b�l, �lland� oszt�d�sra sarkallva ezzel saj�t magukat.

Aj�nlat Mir�l olvasna m�g sz�vesen az [origo] Tudom�nyban?

Munk�ja sor�n Felsher olyan egereket vizsg�lt, amelyek m�jsejtjeit �gy befoly�solta, hogy azok egy m�dos�tott Myc g�nt hordozzanak. A norm�lis g�nnel ellent�tben ez a g�n folyamatosan bekapcsolt �llapotban volt. Ez azt jelentette, hogy a g�n folyamatosan Myc feh�rj�t �ll�tott el� eg�szen addig, am�g a kutat� ki nem kapcsolta. Ehhez pedig mind�ssze arra volt sz�ks�g, hogy az egereket a doxyciklin nev� antibiotikummal etess�k.

A k�s�rletben szerepl� egerek eg�szen addig eg�szs�gesek maradtak, am�g �trendj�kben szerepelt az eml�tett antibiotikum. Ellenben onnant�l kezdve, hogy az egerek nem kapt�k meg a szok�sos adag doxyciklint, a g�n ism�t bekapcsolt. A Myc feh�rje ezt k�vet�en felhalmoz�dott a m�jsejtekben, az egerekben pedig �tlagosan 12 h�ten bel�l agressz�v m�jr�k fejl�d�tt ki. Ha a r�kos egereket visszaszoktatt�k az antibiotikum di�t�ra, akkor hamarosan le�llt a Myc feh�rje termel�d�se, a daganat pedig elt�nt. Ezt k�vet�en Felsher azt tapasztalta, hogy a m�jsejtek teljesen norm�lisan fejl�dnek. Ezt a megfigyel�s�t m�s kutat�k - Boris Ruebner, Alexander Borowski �s Robert Cardiff (California-Davis egyetem) - is meger�s�tett�k.

A kutat�k azt tapasztalt�k, hogy Myc g�n ki- �s bekapcsol�sa egyfajta "csapk�nt" funkcion�l: ha megnyitjuk, akkor a r�kos sejtek ellen�rizetlen�l oszt�dni kezdenek, ha viszont elz�rjuk, akkor ezzel k�pesek vagyunk megg�tolni a sejteket abban, hogy r�koss� v�ljanak. Felsher szerint "ebben az az izgalmas, hogy a r�kos sejteket olyan sejtekk� v�ltoztathatjuk, amelyek teljesen norm�lisnak t�nnek". Mindazon�ltal a norm�lisnak t�n� sejtek k�z�l n�h�ny egyszer�en szunnyad� �llapotban volt, �s meg�rizte azt a k�pess�g�t, hogy �jra r�koss� v�ljon. Ez a felismer�s hozz�j�rul annak magyar�zat�hoz, hogy a r�kos daganatok sokszor mi�rt �julnak ki a kemoter�pi�s kezel�s v�gezt�vel. Ha a kezel�s csak alv� �llapotba juttatja a sejteket, akkor egy k�s�bbi id�pontban ezek a sejtek k�nny�szerrel �jra r�koss� v�lhatnak.

Z�ld jelz�s

Fontos k�rd�s volt, hogy a vizsg�lt m�jsejtek oda-vissza alakulnak-e a r�kos �llapotb�l az eg�szs�ges �llapotba, vagy pedig minden alkalommal kialakul egy �j r�kos sejtvonal, amikor �jra aktiv�lj�k a Myc g�nt. Ennek megv�laszol�s�hoz olyan m�dszerre volt sz�ks�g, amellyel megfigyelhett�k az egyes r�kos sejteket. �gy kider�lhetett, hogy a sejtek vissza�llnak-e egy norm�lis �llapotba, vagy pedig elpusztulnak, miut�n a Myc g�nt kikapcsolt�k.

Felsher �s csoportja olyan m�jdaganat-sejteket hozott l�tre, amelyek egy z�ldesen vil�g�t� jelz�anyagot tartalmaztak. Ezeket a sejteket egy szuper�rz�keny kamer�val lehet �rz�kelni, amelyet Christopher Contag (stanfordi orvosegyetem) �s munkat�rsai fejlesztettek ki. Miut�n az ilyen m�don megjel�lt, akt�v Myc g�nt tartalmaz� sejteket bejuttatt�k az egerek szervezet�be, hamarosan kifejl�d�tt benn�k a m�jr�k. Ezut�n - ahogy a kor�bbi k�s�rletekben is - antibiotikumot adtak az egereknek, ami elt�ntette a r�kot. Most azonban a kutat�k m�r egyszer�en nyomon tudt�k k�vetni, hogy mi t�rt�nik a megjel�lt sejtekkel. A sejtek - sz�n�kt�l eltekintve - teljesen norm�lis m�jsejteknek l�tszottak, �s m�jfeh�rj�ket termeltek. Ezekn�l a sejtekn�l teh�t bizony�tott� v�lt, hogy a Myc g�n kikapcsol�sa akt�van befoly�solja a sejtek j�v�beni sors�t ahelyett, hogy azonnal elpuszt�tan� �ket.

A kutat�k szerint m�r "csak" egy akad�lyt kell legy�zni: olyan gy�gyszereket kell kifejleszteni, amelyek emberekben is k�pesek hat�stalan�tani a Myc g�nt. Az im�nt le�rt k�s�rletek az�rt m�k�dtek, mert Felsher kutat�csoportja k�pes volt l�trehozni azt a m�dos�tott Myc g�nt, amely reag�lt a doxyciklin antibiotikumra. Ahhoz, hogy ugyanez a m�dszer az emberekn�l is bev�ljon, a kutat�knak olyan anyagot kell tal�lniuk, amely a Myc g�nhez vagy a Myc feh�rj�hez k�t�dve hat�stalan�tja azt.

Illy�s Andr�s

[origo]