Az �sembertan t�rt�net�nek eddigi legnagyobb felfedez�se lehet az a mind�ssze egym�teres testm�ret�r�l r�gvest hobbitnak elnevezett ember, akinek 18 ezer �ves kopony�j�t 2003 szeptember�ben tal�lt�k meg egy indon�z szigeten.

A brit tudom�nyos magazinban, a Nature-ben megjelent tanulm�ny szerint az indon�z szigetvil�g es�erdeinek egy barlangj�ban fellelt ember grapefruit m�ret� agya �s termete ellen�re t�rpeelef�ntokra �s �ri�spatk�nyokra vad�szott, tutajt �p�tett, k�szersz�mokat k�sz�tett, s�t val�sz�n�leg besz�lt is. A szigeten egy majdnem teljes, val�sz�n�leg n�i csontv�z ker�lt el� - kopony�val, als� �llkapoccsal �s a fogak t�bbs�g�vel -, legal�bb hat m�sik egyedt�l sz�rmaz� fogak �s csontok t�rsas�g�ban. Az Ebu n�vre keresztelt h�lgy - 380 k�bcentim�teres agym�rete alig harmada a ma ember�nek - legal�bb h�sz �vet �lt. A lel�helyen a komod�i s�rk�ny n�ven ismert �ri�sgy�kokt�l �s pigmeus elef�ntokt�l (Stegodon) is tal�ltak maradv�nyokat.

A csontok mellett j�l megmunk�lt k�eszk�zt is tal�ltak. A tud�sok legmegd�bbent�bb feltev�se, hogy a felfedez�s hely�r�l, a J�va-sziget k�zel�ben tal�lhat� Flores-szigetr�l hivatalosan Homo floresiensisnek elnevezett ember ut�da ma is �lhet az indon�z dzsungelvil�g ismeretlen r�sz�n. A szak�rt�k szerint szinte bizonyos, hogy A gy�r�k ura c�m� reg�nytril�ga szerepl�i ut�n "hobbitoknak" nevezett csoport meg�rte az �rott t�rt�nelem kezdet�t, s�t az sem kiz�rt, hogy a XVI. sz�zadban az indon�z szigetrengetegbe �rkez� holland keresked�k l�thatt�k az apr� embereket. Erre utalnak az emberszer� erdei t�rp�kr�l kering� legend�k is. E szerint a t�rp�k egy m�ter magas, sz�r�s teremtm�nyek voltak, d�rm�g� nyelven besz�ltek egym�s k�z�tt. A legut�bbi eml�kek szerint alig sz�z �ve t�ntek el v�gleg a szigetr�l.

A tanulm�ny szerz�i szerint nincs kiz�rva, hogy a Homo sapienst�l gy�keresen elt�r�, �jonnan felfedezett emberfajr�l van sz�, �s nem a mai ember olyan, kis termet� v�ltozat�r�l, mint p�ld�ul a pigmeusok, akiknek agym�rete megegyezik m�s mai emberek�vel.

Kordos L�szl� paleontol�gusprofeszszor szerint is szenz�ci�s leletr�l van sz�, hiszen ilyen kor�bban nem ker�lt el�. Ugyanakkor nem hiszi, hogy egy �j emberfajt tal�ltak. A Homo sapiens 200 ezer �vvel ezel�tt alakult ki, a vele egy id�ben �l� neanderv�lgyiek 35-40 ezer �vvel ezel�tt pusztultak ki. Az�ta egy emberfajt ismer�nk. Az �j faj elm�let�t szkeptikusan fogad�khoz csatlakoz� magyar kutat� �ll�tja: a t�rpen�v�s kialakul�sa a term�szetben gyakori jelens�g. A legut�bbi j�gkorszak idej�n p�ld�ul M�lta sziget�n �rdekes v�ltoz�sok mentek v�gbe. A kis egyedsz�m miatt egym�s k�z�tt szaporod�, s �gy bizonyos tulajdons�gokat feler�s�t� �llatok k�z�tt egym�teres t�rpeelef�ntok, t�rpev�zilovak �ltek. Afrik�ban a pigmeusok 1,2-1,3 m�ter magasak, m�g a szud�ni n�gerek �tlagmagass�ga meghaladja az 1,8 m�tert. Csup�n a sz�ls�s�ges m�ret nem igazolhat egy �j fajt.