Ism�t egy teljes holdfogyatkoz�s, amely Magyarorsz�gr�l is l�that�. Ez a negyedik a sorban, vagyis a legut�bbi n�gy teljes holdfogyatkoz�s mindegyike megfigyelhet� volt haz�nkb�l. Okt�ber 28-�n a teljess�g v�gig l�that� lesz.

A 2004. okt�ber 28-i holdfogyatkoz�s id�pont-adatai helyi id�ben (k�z�p-eur�pai id�, ny�ri id�sz�m�t�s):

Bel�p�s a teljes �rny�kba: 03:14
A teljess�g kezdete: 04:23
A teljess�g v�ge: 05:45
Kil�p�s a teljes �rny�kb�l: 06:54

Az �budai Polaris Csillagvizsg�l�ban rendk�v�li nyitva tart�ssal v�rj�k az �rdekl�d�ket, szerd�r�l cs�t�rt�kre virrad� �jszaka, hajnali 2 �r�t�l.

Holdfogyatkoz�sok alkalm�val a F�ld �rny�ka a Holdra vet�l. Ilyenkor a Nap, a F�ld �s a Hold egy vonalban �llnak, a jelens�g teh�t teliholdkor k�vetkezik be. A F�ld �rny�kk�pja �s a holdp�lya metszi egym�st. A m�ret- �s t�vols�gar�nyok miatt a Hold �tm�r�j�n�l mindig nagyobb �tm�r�j� �rny�kfolt keletkezik. �gi k�s�r�nk legt�bbsz�r a F�ld �rny�kk�pja "alatt" vagy "f�l�tt" halad el - ez a magyar�zata annak, hogy nem minden telihold alkalm�val �szlelhet�nk holdfogyatkoz�st.

A fogyatkoz�skor fenn�ll� geometriai viszonyok miatt a f�ld�rny�k k�t r�szre bonthat�: f�l�rny�kra (penumbra) �s teljes �rny�kra (umbra). A f�l�rny�kba val� bel�p�skor a Hold f�nyess�ge cs�kken. Ha ezut�n a teljes �rny�k r�szben halad kereszt�l a holdkorongon, akkor r�szleges holdfogyatkoz�s j�tsz�dik le. Teljes holdfogyatkoz�skor �gi k�s�r�nk teljes eg�sz�ben az umbr�ba ker�l.

M�r az �kori g�r�g�k is megfigyelt�k, hogy a f�ld�rny�k alakja a Holdon mindig �v alak�, s nem egyenes vonal. Ez akkoriban igen fontos bizony�t�k volt a F�ld g�mb alakj�ra. Arisztotel�sz a Kr. e. IV. sz�zadban az �rny�k �v�b�l meg�llap�totta, hogy a k�t �gitest m�retar�nya kb. 1:3, vagyis a F�ld �tm�r�je kb. h�romszor nagyobb a Hold�n�l.

A f�ld�rny�k m�rete meghat�rozhat�, ha egy csillag seg�ts�g�vel az �gbolt forg�s�t k�vetve ugyanarra a filmkock�ra t�bbsz�r is lef�nyk�pezz�k a Holdat. El�tte ki kell pr�b�lni a telehold f�nyk�pez�s�hez sz�ks�ges expoz�ci�s id�t, mert az alulexpon�lt k�peken a f�ld�rny�k nagyobbnak, a t�lexpont�lt k�peken pedig kisebbnek t�nik.

A teljes holdfogyatkoz�sok ritk�bbak, mint a teljes napfogyatkoz�sok, egy-egy f�ldrajzi helyen m�gis sokkal gyakrabban figyelhet�k meg. Ennek oka, hogy m�g a teljes napfogyatkoz�s csak egy sz�k s�vban vonul v�gig a f�ldfelsz�nen, addig a teljes holdfogyatkoz�s egy id�ben az eg�sz F�ldr�l, pontosabban a F�ld felsz�n�nek a fel�r�l l�that�.

(Forr�s: Albireo Amat�rcsillag�sz Klub, Zalaegerszeg)

[origo]