A meggondolatlans�g �s kapkod�s a v�laszt�sban olyan szomor� k�vetkezm�nyekkel j�r, aminek nap mint nap szemtan�i lehet�nk, a sok utc�n k�borl� egykori kedvenc, vagy a menhelyen hagyott b�stekintet� kuty�k l�tt�n. Ez�rt fontos n�h�ny szempont k�vet�se, amit ak�r mi is meg tudunk tenni, vagy k�rj�k szakember (teny�szt� vagy �llatorvos) seg�ts�g�t.

�me n�h�ny k�zponti k�rd�s, amelyek alapj�n mi is megv�laszthatjuk kedvenc�nket.

Milyen c�lb�l szeretn�nk kuty�t tartani?

Ha sz�ks�g van r� tarthatunk h�z�rz�t vagy szem�lyv�d� kuty�t. Erre a c�lja aj�nlott a n�met juh�sz, a kuvasz, az �ri�s schnautzer. Vad�szatra, a kop�, a vizsla, a szetterek, a pointerek, a sp�nielek. A kedvtel�sb�l tartand� kuty�k mell� t�bb sz�z n�v �rhat�, itt igaz�n az sz�m�t, hogy kinek milyen fajta tetszik. (Fontos, hogy vannak olyan betegs�gek, amelyek fajt�kra jellemz�, ez�rt �rdemes az �llatorvosn�l �rdekl�dni.)

Milyen szempontokat k�vess�nk?

N�zz�k el�sz�r a testmagass�got. Fontos, hogy mekkora helyen akarjuk tartani, ugyanis a szem�lyv�d� �s h�z�rz� eset�ben a magass�g szempontj�b�l nem nagyon v�logathatunk. Mind nagytermet�ek, hiszen feladatuk, hogy riaszt�lag hassanak.

A vad�szkuty�n�l szempont, hogy mire akarunk vad�szni, a v�lasz hamar r�mutat a nek�nk kell� kutyusra.

A hobby-kuty�kn�l m�r j�val nehezebb a k�rd�s, mivel a k�zel n�gysz�z faj k�z�tt minden m�ret�, hangulat�, r�vid- vagy hossz�sz�r� megtal�lhat�, enn�l a k�rd�sn�l a legt�bben a kistermet� �s r�vidsz�r� fajt�kat szokt�k aj�nlani. Lak�sban, h�zban egyr�nt lehet tartani, nincs gond a sz�rhull�ssal, sem az �pol�ssal.

Kan vagy szuka?

Mindkett� mellett, �s ellen sz�lnak �rvek. A szuka �vente k�tszer t�zel, amikor igen neh�z a kanokat t�le t�vol tartani, hogy elker�lj�k a nem k�v�nt vemhess�get. Gyakran tal�lkozhatunk �lvemhess�ggel is. A szuka azonban k�nnyen tan�that�, a gazd�hoz jobban k�t�dnek. A kan kiegyens�lyozattabb, szereti a szabads�got, s�t�ltat�s�n �gyelni kell, hogy a t�zel� szuka vonz�sa ne legyen er�sebb, mint a mi akaratunk.

 

A k�ly�k kiv�laszt�sa

<< 2/2. oldal

Miut�n a fajta teljesen kirajzol�dott a gondolatainkban, a v�s�rl�skor tudni kell, hogy miket kell figyelni a k�lyk�n, hogy el tudjuk d�nteni, egy�szs�ges-e. A k�ly�k nem lehet t�l fiatal. N�gy hetes kora el�tt, m�g megfogni sem aj�nlott a kicsiket. Az eg�szs�ges kiskutya m�r mutatja a fajra jellemz� tulajdons�gokat, tekintete �l�nk, a szeme nem v�lad�kozik, alkatra nem k�v�r. A f�leket, sz�rzetet vizsg�ljuk �t, hogy tiszta-e, nincsenek-e a b�r�n kicsi fekete p�tty�k, amik a bolh�k jelenl�t�re utalnak. A kiskutya sz�klete szil�rd legyen, a vizeletben nem lehet elsz�nez�d�s. Meg kell tudnunk, hogy a kutyus volt-e f�regtelen�tve, melyik k�telez� olt�st kapta m�r meg. Az olt�si k�nyv�t felt�tlen�l k�rj�k el, gy�z�dj�nk meg a sz�rmaz�s�r�l. Aj�nlatos bizonylatot k�rni v�s�rl�s ut�n, mert vannak bizonyos betegs�gek, rendelleness�gek, amik csak k�s�bb jelentkeznek. A d�nt�s csak rajtunk �ll, a kuty�t mi v�laszthatjuk, de itt m�g nincs v�ge, mert ha m�r magunk mell� vett�nk egy k�lyk�t felel�ss�ggel is tartozunk �rte. A kutya nem j�t�kszer, amit ha megunnak a sarokba lehet haj�tani. A j� gazada �rt a kuty�hoz, neveli, �s gondoskodik r�la. Cser�be olyan t�rsat kap, amilyet szeretett volna. [origo]