Egy antenna akkor m�k�dik j�l, ha m�rete nagyj�b�l megegyezik a bej�v� elektrom�gneses hull�m hull�mhossz�val. A r�di�hull�mok hull�mhossza ak�r m�terekben m�rhet�, a l�that� f�ny hull�mhossza viszont a n�h�ny sz�z nanom�teres tartom�nyba esik (a nanom�ter a m�ter egymilli�rdod r�sze). Yang Wang fizikus (Boston College, Massachusetts, USA) �s munkat�rsai nanocs�vekb�l �p�tettek antenn�t. A sz�nb�l k�sz�lt, 50 nanom�ter sz�les cs�vekben az elektronok szabadon mozoghatnak, teh�t a cs� j� elektromos vezet�k�nt alkalmas antenn�nak. A cs�veket megvil�g�tva �ramot �szleltek a kutat�k, az elektronok m�sodpercenk�nt kb. ezerbilli�szor mentek v�gig oda-vissza a nanocs�veken. Az els� sikeres pr�b�k ut�n k�l�nb�z� m�ret� nanocs�veket �p�tettek egym�s mell�. A k�l�nb�z� hossz�s�g� nanocs�vek m�s--m�s hull�mhossz� f�nyre reag�ltak, �gy a teljes l�that� sz�nk�ptartom�nyt �tfogta a nanocs�vekb�l �ll� antennarendszer.

A f�nyt elektromos �ramm� alak�t� nanocs�vek szerepet kaphatnak a f�nnyel val� inform�ci�tov�bb�t�sra alapozott, egyel�re csak tervezett optikai sz�m�t�g�pben, valamint forradalmas�thatj�k a napelemgy�rt�st is. Nagy t�bl�kba rendezett par�nyi nanocs�vekkel teljesen �j alapon lehetne elektromos �ramm� �talak�tani a f�nyt.

Az Applied Physics Letters szakfoly�irat has�bjain megjelen�s el�tt �ll� tudom�nyos k�zlem�nyre a Nature h�rszolg�lata h�vta fel a figyelmet.

J�ki L�szl�

[origo]