1554. okt�ber 20-�n l�tta meg a napvil�got a ma Szlov�kia ter�let�n tal�lhat� Z�lyomban. Apja, Balassa J�nos protest�ns f��r volt, nevel�je, Bornemisza P�ter z�lyomi udvari pr�dik�tor. Balassi 1565-t�l N�rnbergben tanult. Besz�lt horv�tul, n�met�l, latinul, olaszul, rom�nul, szlov�kul. 1575-ben r�szt vett Bekes G�sp�r B�thori Istv�n erd�lyi fejeledelem elleni hadi v�llalkoz�s�ban, a vesztes csat�ban megsebes�lt, s Erd�lybe ker�lt. 1577-ben hazat�rt Lipt��jv�rra. 1578-ban h�s�gesk�t tett Rudolf kir�lynak. Saj�t k�r�s�re a kir�ly hadnagys�got adom�nyozott neki Egerben (1578-1582).
 
1584-ben feles�g�l vette unokatestv�r�t, Dob� Krisztin�t, s az asszony hozom�ny�nak tekintett S�rospatakot elfoglalta. V�rfert�z�s�rt �s v�rfoglal�s�rt perbe fogt�k. 1588-ban h�zass�g�t �rv�nytelen�tett�k, a v�dakat elejtett�k, s hadnagy lett �rsek�jv�ron. 1587-ben egykori szerelme, Losonczi Anna meg�zvegy�lt, s Balassi megkezdte a v�g�l kudarccal v�gz�d�tt szerelmi ostromot az �zvegy kez��rt, akit verseiben J�li�nak nevezett (J�lia-versek). 1588-89-ben sz�letett legt�bb m�ve: Maga kez�vel �rott k�nyve (�ssze�ll�tott, megszerkesztett versesk�tet, mely csak t�red�kben maradt f�nn), Valah�ny t�r�k bejt, Sz�p magyar comoedia (Castelletti p�sztorj�t�k�b�l ford�totta, s ezzel Magyarorsz�gon megteremtette az udvari sz�nj�t�k m�faj�t).
 
1589-ben Lengyelorsz�gba ment, s feltehet�en a Krakk�ban �l� Wessel�nyi Ferencn� Sz�rk�ndi Ann�hoz �rta az �n. C�lia-verseket. 1591-ben hazat�rt. R�szt vett Div�ny �s K�kk� ostrom�ban. 1594-ben Esztergom alatt puskagoly� ejtett rajta hal�los sebet, melybe m�jus 30-�n belehalt. Balassi a magyar nyelv� renesz�nsz szerelmi l�ra megteremt�je, az els� eur�pai rang� k�lt� a magyar irodalomban. Verseiben nem az egyr�m� str�faszerkezetet haszn�lta, hanem a r�la elnevezett Balassi-str�f�t, a magyar �temhangs�lyos versel�s egyik nevezetes form�j�t. 
 
(MTI)