K�n�ban nemr�giben egy olyan v�zi �sh�ll� maradv�nyai ker�ltek el�, amelynek nyaka k�zel k�tszer olyan hossz� lehetett, mint egym�teres teste.

A test hossz�hoz k�pest p�ld�tlanul hossz� nyak azonban t�l merev lehetett ahhoz, hogy az �llat a zs�km�nya ut�n tudott volna fordulni vele, �gy funkci�j�t nem tudt�k azonnal meg�llap�tani a kutat�k. Michael LaBarber�t, a chicag�i egyetem professzor�t is elgondolkodtatta a dolog, �s �jra kellett �rt�kelnie eddigi tud�s�t a hossz� nyak� h�ll�kkel kapcsolatban. A lel�hely, a k�nai Guanling nev� m�szk�form�ci� a tri�sz id�szakban, 230 milli� �vvel ezel�tt rak�dott le az �ce�n fenek�re, ami egybeesik a dinoszauruszok elterjed�s�vel. A maradv�ny a Dinocephalosaurus orientalis nev� h�sev� faj egy k�pvisel�je lehetett, amelyet csup�n tavaly fedeztek fel a kutat�k. E faj rokona a m�r 1850-ben le�rt Tanystropheus is, amelynek ugyancsak extra m�ret� nyak�r�l felfedez�se �ta heves vit�k folynak kutat�i k�r�kben. A Tanystropheusszal ellent�tben azonban a Dinocephalosaurusnak �sz�l�bszer� v�gtagjai voltak, ami egy�rtelm�en v�zi �letm�dra utal. A magyar�zat Aj�nlat Nem a mexik�i becsap�d�s puszt�thatta el a d�n�kat Vizsla Diniszauruszok a Katal�gusban A felfedez�k szerint a Dinocephalosaurus hossz� nyaka �s apr� feje a zavaros v�zben seg�tett elrejteni a zs�km�ny el�l az �llat val�di testm�ret�t. 25 nyakcsigoly�ja �s a csigoly�khoz kapcsol�d� bordaszer� csontjai lehet�v� tett�k a nyaki izmok gyors �sszeh�z�d�s�t, a nyak kiny�jt�s�t �s a zs�km�ny v�zzel egy�tt t�rt�n� beszippant�s�t. Ennek kapcs�n m�g egy �rdekess�gre f�ny der�lt: norm�lis esetben a v�zben val� gyors el�relend�l�s l�k�shull�mot kelt, amit a zs�km�ny�llatok meg�reznek, �s m�g idej�ben elmenek�lnek. A Dinocephalosaurus eset�ben azonban a bordaszer� csontok a nyak kiny�jt�sa k�zben �gy mozdultak el, hogy a nyak t�rfogat�t megn�velt�k, �s az �llat gyakorlatilag "beszippantotta" az �ltala keltett l�k�shull�mot - a zs�km�nnyal egy�tt. Egyes halak ma is hasonl� technik�val t�g�tj�k ki sz�j�reg�ket �s szippantj�k be �ldozataikat. E+B [origo]