Kozmikus er�zi�nak nevezz�k azon folyamatok egy�ttes�t, amikor �rb�li hat�sra v�ltozik meg egy �gitest felsz�ne. Ez azokon az objektumokon figyelhet� meg legk�nnyebben, amelyeket nem burkol l�gk�r. A becsap�d�sok, a kozmikus sugarak �s a napf�ny lassan �talak�tj�k az ilyen �gitestek felsz�n�t.

A fenti jelens�ggel kapcsolatos r�gi probl�ma, hogy a F�ld�n tal�lt, lehullott meteoritok t�bbs�ge az �n. norm�l kondritok csoportj�ba tartozik, de ezek sz�nk�pe nem egyezik meg a leggyakoribb kisbolyg�k, az S-t�pus� aszteroid�k spektrum�val. A felt�telez�sek szerint az elt�r�s oka a kozmikus er�zi�: a kisbolyg�k felsz�ne ett�l er�sebben �talakul, mint a meteoritok form�j�ban fellelt apr� k�darabok�. Ut�bbiak felsz�ne ugyanis r�videbb id�tartamon kereszt�l volt kit�ve a kozmikus er�zi�nak.

A kisbolyg�k felsz�n�t �r� mikroszkopikus becsap�d�sok �s k�l�nf�le sug�rz�sok nyom�n a szil�rd k�zetek kisebb r�sze elp�rolog, az elszabadul� atomokb�l �s molekul�kb�l egy felh� keletkezik, majd az ebben l�v� vasatomok k�s�bb visszahullhatnak az �gitestre. A vasatomok pedig oxig�nnel �rintkezve r�szben oxid�l�dhatnak, �s �gy v�r�s sz�nt nyernek. A folyamat eredm�nyek�nt az id�s�d� felsz�nek egyre v�r�sebbek �s s�t�tebbek lesznek.

A jelens�g a kisbolyg�csal�dokn�l is megfigyelhet�: az id�sebb csal�dok tagjai (amelyek �se r�gebben t�rt darabokra) s�t�tebbek �s v�r�sebbek a fiatalabbakn�l, amelyek felsz�n�t m�g nem �ri olyan r�g�ta a kozmikus er�zi�. A fenti jelens�gre eddig m�g nem tal�ltak k�zvetlen sz�nk�pi bizony�t�kot azokon a k�zelr�l is megfigyelt kisbolyg�kon, amelyek felsz�n�r�l r�szletes adatokat nyert�nk.

A h�nyatott sors� jap�n Hayabusa �rszonda az Itokawa kisbolyg�n v�gezte el a r�g v�rt megfigyel�st. A kisbolyg�n egy-egy s�t�tebb �s vil�gosabb r�sz k�z�tt siker�lt elt�r�seket kimutatni az anyagi �sszet�telben. A s�t�tebb vid�ken legal�bb k�tszer annyi vastartalm� por fordult el�, mint a vil�gosabb r�gi�ban, ami al�t�masztja, hogy ut�bbi kevesebb ideig volt kit�ve a kozmikus er�zi�nak. A vil�gosabb r�szeket valamilyen folyamat, p�ld�ul becsap�d�sok vagy azokhoz kapcsol�d� csuszaml�sok a k�zelm�ltban hozhatt�k l�tre, friss anyagot juttatva a felsz�nre. A Hayabusa megfigyel�sei al�t�masztj�k a felt�telez�st, mely szerint a kisbolyg�k felsz�ni �talakul�sa a f�ldi laborat�riumokban meg�llap�tottakhoz hasonl�.

Az id�sebb Sagamihara-r�gi� (fent) s�t�tebb �rnyalat�, mint a Tsukuba-r�gi� ter�let�n n�gyzettel jel�lt, vil�gosabb kiemelked�s (JAXA)

Az �jabb h�rad�sok alapj�n egy�bk�nt az �reszk�znek van es�lye a visszat�r�s�re. A szonda n�gy ionhajt�m�ve k�z�l jelenleg csak kett� �zemk�pes, azonban elk�pzelhet� olyan p�lyam�dos�t�s, amellyel 2010 j�nius�ban el�ri a F�ldet. A navig�ci�t tov�bb nehez�ti, hogy a helyzetszab�lyoz� giroszk�pok kies�s�t eddig a k�miai hajt�m�vekkel p�tolt�k, amelyek �zemanyaga m�ra gyakorlatilag elfogyott, �gy nem tudnak az ionhajt�m�nek seg�teni a hazat�r�sben.

Ugyancsak friss h�r, hogy egy �j modellsz�m�t�s alapj�n az Itokawa tipikus S-t�pus� aszteroida, a kisbolyg��vb�l a F�ld k�zel�be �rkez� testek jellegzetes k�pvisel�je. Eszerint az itt tapasztalt bizarr alak ak�r �ltal�nos is lehet a hasonl� objektumokn�l. A meg�llap�t�s elgondolkodtat�, �s felveti azt a lehet�s�get, hogy a kor�bbi, kr�terekkel szabdalt felsz�n� "klasszikus" k�p�nk a kisbolyg�kr�l csak a nagyobb objektumokra igaz, m�g a kisebbek k�z�tt sok Itokawa-jelleg� kozmikus k�rak�s lehet.

Kereszturi �kos

[origo]