�j tudom�ny sz�letett

1/6. oldal >>

Falus Andr�s El�ad�s a posztgenetik�r�l Okt�ber 18-�n (szerd�n) 18 �rakor a P�zm�ny P�ter Katolikus Egyetem Inform�ci�s Technol�giai Kar�n szemin�riumot tart Dr. Pellionisz Andr�s Kaliforni�ban dolgoz� magyar biofizikus. Minden �rdekl�d�t szeretettel v�rnak. C�m: Budapest, VIII. ker�let, Pr�ter utca 50/a. Az el�ad�s nyelve magyar. Nagy lehet�s�g A posztgenetika - hasonl�an a kvantummechanika szerep�hez az atomfizik�ban - korszakalkot� kih�v�s az informatika sz�m�ra. A genom matematikai meg�rt�se nem csak az orvostudom�nyban, hanem a biotechnol�giai, nanotechnol�giai �s informatikai alkalmaz�sokban is gy�m�lcs�ztethet�, m�gpedig Magyarorsz�gon is gazdas�gos szoftverfejleszt�ssel. Aj�nlat JunkDNA.com - A "hullad�k" DNS-sel kapcsolatos kutat�sok k�zponti honlapja Posztgenetika (PostGenetics) A betegs�gek g�neken k�v�li okai (PostGenetic Medicine) FractoGene - a frakt�l-megk�zel�t�s honlapja Dr. Andr�s J. Pellionisz Aj�nlat Ism�t Budapesten a vil�g vezet� immunol�gusai Egy alapvet� sejtszint� folyamat k�pei - k�miai Nobel-d�j 2006 G�nek elcsendes�t�se - orvosi Nobel-d�j 2006 "Magyarorsz�gon egy �j tudom�ny sz�letett" - mondta Dr. Pellionisz Andr�s Kaliforni�ban �l� magyar biofizikus az [origo]-nak az Immungenomikai �s Immunomikai Vil�gkongresszuson 2006. okt�ber 12-�n. "Ez az �j tudom�ny a posztgenetika, amely a genetika posztmodern korszak�t jelenti. Bevezet�s�nek �tlete tavalyi l�togat�somkor mer�lt fel, �s Falus Andr�s professzorral az�ta dolgoztunk a mai bejelent�s el�k�sz�t�s�n."   A nagy siker� kongresszuson 46 orsz�g t�bb mint f�lezer kutat�ja vesz r�szt, k�zt�k t�bb hazai, illetve k�lf�ld�n dolgoz� magyar szakember is. A kongresszus szatellit-rendezv�nyek�nt els�k�nt tartottak nemzetk�zi konferenci�t az �gynevezett "hullad�k" DNS-r�l, amelyen bejelentett�k a Nemzetk�zi Posztgenetikai T�rsas�g (International PostGenetics Society) megalakul�s�t. Az �j t�vlatokat nyit� kutat�sok egyik k�zpontja Budapest, ahol Dr. Falus Andr�s, a Semmelweis Egyetem Genetikai-, Sejt- �s Immunbiol�giai Int�zet�nek igazgat�ja lesz a t�rsas�g szakfoly�irat�nak eur�pai szerkeszt�je. Kulcspontok Modern genetik�r�l 1905 �ta, azaz k�r�lbel�l egy �vsz�zada besz�lhet�nk. William Bateson ebben az �vben �rta azt a levelet Adam Sedgwicknek, amelyben a genetika sz�t javasolja a Mendel kor�bbi k�s�rleteit �jrafelfedez� �s �jra�rtelmez� �j tudom�nynak. Megkezd�d�tt a g�nek korszer� vizsg�lata. 1953-ban megsz�letett a molekul�ris genetika is: James Watson �s Francis Crick 1953. �prilis 25-�n publik�lta elk�pzel�seit az �let egyik legfontosabb molekul�ja, a g�neket hordoz� dezoxi-ribonukleinsav, azaz a DNS szerkezet�r�l. Sz�mos m�s kutat� - de f�k�nt Maurice Wilkins �s Rosalind Franklin - f�rads�gos munk�val �sszegy�jt�tt eredm�nyeit felhaszn�lva f�l �vsz�zada jutottak el a h�res kett�s spir�l gondolat�ig. Ezzel �j korszak ny�lt a biol�gi�ban, az orvostudom�nyban, az evol�ci�s vizsg�latokban, a mez�gazdas�gban, de p�ld�ul a b�n�ld�z�sben is (DNS-ujjlenyomatok). Megkezd�d�tt a g�nek molekul�ris biol�giai vizsg�lata. F�l �vsz�zad m�lva �jabb hatalmas �tt�r�s k�vetkezett. N�h�ny m�s faj ut�n 2001-ben az ember eset�ben is elv�gezt�k a genetikai �llom�ny els� teljes felm�r�s�t, azaz a genomot alkot� molekul�k (�gynevezett nukleotidok) sorrendj�nek (szekvenci�j�nak) le�r�s�t. "Term�szetesen" a mintegy 3,2 milli�rd, �sszesen n�gyf�le nukleotidb�l �ll� adathalmazban a g�neket kerest�k el�sz�r, �s az eredm�nyek m�ris hatalmas meglepet�st hoztak. Kider�lt, hogy a v�rt 140 ezern�l j�val kevesebb, legfeljebb 24-25 ezer g�n�nk van (r�ad�sul ez nem sokkal t�bb a fon�lf�reg vagy az ecetmuslica g�nsz�m�n�l). M�g dr�maibb volt az a felismer�s, hogy a g�nek sz�zal�kos mennyis�ge az eg�sz adathalmaznak mind�ssze 1,3%-a. A genomika sz�let�se: m�g mindig csak a g�nek Ezzel egy�tt azonban �ri�si l�p�s volt a genom line�ris "leolvas�sa", mert erre alapozva sz�lethetett meg a legmodernebb informatikai m�dszerekkel t�mogatott genomika, amely �j alapokra helyezte az eg�sz biol�gi�t. A genomikai m�dszerekkel ugyanis egyid�ben tudj�k vizsg�lni sz�mos (vagy ak�r az �sszes) g�n m�k�d�s�t egy adott sejtben, meg tudj�k n�zni a g�nek �sszes v�ltozat�t, illetve �sszes kifejez�d�si (expresszi�s) mint�zat�t. Ebb�l pedig �sszehasonl�t� elemz�seket v�gezhetnek p�ld�ul egy eg�szs�ges �s egy beteg sejt k�z�tt (kicsit hasonl� a helyzet a F�les �js�g Mi a k�l�nbs�g a k�t k�p k�z�tt? c. feladv�nyaihoz), �s "kihal�szhatj�k" azokat a g�neket, amelyek ter�pi�s c�lpontokat jelenthetnek. Folytat�dott teh�t a sz�z�ves tendencia: b�r a teljes genom-inform�ci� a kez�nkben volt, m�g mindig csak a g�nek, azaz a feh�rj�ket k�dol� szakaszok �lltak a legt�bb kutat�s k�z�ppontj�ban. Ez nem meglep�, hiszen ezek a genom "legl�tv�nyosabb", legjobban kifejez�d� elemei. A genom legnagyobb r�sze azonban m�g mindig sz�z ter�letk�nt fek�dt a kutat�k el�tt, s mivel szinte semmit sem tudtak r�la, megmaradtak a kor�bbr�l sz�rmaz� "hullad�k" DNS (angolul junk DNA) kifejez�sn�l. Az els� eredm�nyek a "hullad�k" DNS-r�l Kor�bbi eredm�nyek alapj�n Malcolm J. Simons �j-z�landi sz�let�s� ausztr�l immunol�gus-kutat�orvos - akit egy�bk�nt a Nemzetk�zi Posztgenetikai T�rsas�g tiszteletbeli eln�k�v� v�lasztottak - vetette fel els�k�nt 1987-ben, hogy a g�neken k�v�li szekvencia sem "hullad�k", s�t igen fontos szerepe van. Ez egy�bk�nt abb�l is nyilv�nval�, hogy a sejtek nem m�solgatn�k nagy anyag- �s energiar�ford�t�ssal m�r �vmilli�rdok �ta (m�g a bakt�riumokban is van bel�le). Az els� elk�pzel�sek egyfajta mechanikai szerepr�l (a g�nek k�z�tti t�vols�gok biztos�t�sa), illetve "evol�ci�s tartal�k szekvenci�kr�l" sz�ltak. Az ut�bbi �vekben olyan r�szleteket tal�ltak benne, amelyek egym�st�l t�vol �ll� fajok k�z�tt is igen hasonl�ak (konzervat�v szekvenci�k), amib�l arra k�vetkeztettek, hogy az embrion�lis fejl�d�s szab�lyoz�s�ban van fontos szerepe. Megkezd�d�tt a g�neken k�v�li tartom�nyok elm�ly�ltebb vizsg�lata. A nagy �tt�r�s Az ut�bbi �vekben eddig teljesen ismeretlen utakat tal�ltak a g�nm�k�d�s szab�lyoz�s�ra, amelyeket r�vid RNS-molekul�k v�geznek (l�sd p�ld�ul RNS-interferencia, 2006-os orvosi-�lettani Nobel-d�j). Nyilv�nval�v� v�lt, hogy ezek az RNS-ek a "hullad�k" DNS-ben vannak k�dolva. Senki nem tudta azonban, hogy milyen s�lya van ennek a szab�lyoz�snak a genom kifejez�d�s�ben. A nagy �tt�r�st - mint oly sok esetben - a matematika hozta meg. Pellionisz �s m�sok frakt�lgeometriai m�dszerekkel elemezt�k a genom szekvenci�j�t, �s t�lz�s n�lk�l �ll�that�, hogy fantasztikus dolgokra der�lt f�ny. Az eddig csak line�risan, egy k�nyv olvas�s�hoz hasonl�an vizsg�lt adathalmazban olyan geometriai mint�zatokat fedeztek fel, amelyek a DNS-ben k�dolt inform�ci� egy eddig ismeretlen, �j r�teg�t t�rj�k el�nk. A "hullad�k" DNS-ben a line�ris elemz�sek sor�n rejtve maradt ism�tl�d� szekvenci�k bukkantak el�, �s eddig mintegy 24-25 milli� olyan szakaszt azonos�tottak, amelyek alapvet� szerepet j�tszhatnak a g�nek kifejez�d�s�nek szab�lyoz�s�ban - mondja Falus Andr�s. Egy teljesen �j vil�g t�rult fel el�tt�nk. Ilyen �rz�se lehetett a csillag�szoknak, amikor kider�lt, hogy a Tej�trendszer nem egyenl� a Vil�gegyetemmel. M�ra egy�rtelm�v� v�lt, amit j�zan paraszti �sszel is sejteni lehetett: a genom nem egyenl� a g�nekkel. Az elm�lt sz�z �vben a genom vizsg�lata egy sz�k, l�tv�nyos tartom�nyra, a g�nekre koncentr�l�dott. Most, hogy felismert�k a kirak�sj�t�k nagyobb r�sz�nek �ri�si jelent�s�g�t, ideje, hogy �sszerakjuk v�gre a k�pet. Ebben pedig nek�nk magyaroknak juthat az egyik f�szerep: mint a bevezet�ben eml�tett�k, 2006. okt�ber 12-�n Budapesten, a vil�g els� "hullad�k" DNS konferenci�j�n jelentett�k be, hogy �j tudom�ny sz�letett: a posztgenetika, a g�neken t�li tartom�nyok vizsg�lata. A k�vetkez�kben bemutatjuk �nnek az eddigi eredm�nyeket, megsz�laltatunk kutat�kat, �s arr�l is olvashat, hogy a "hullad�k" DNS kutat�s�nak m�ris komoly gyakorlati jelent�s�ge van.

Titkos�r�s a "hullad�k" DNS-ben

<< 2/6. oldal >>

Pellionisz Andr�s El�ad�s a posztgenetik�r�l Okt�ber 18-�n (szerd�n) 18 �rakor a P�zm�ny P�ter Katolikus Egyetem Inform�ci�s Technol�giai Kar�n szemin�riumot tart Dr. Pellionisz Andr�s Kaliforni�ban dolgoz� magyar biofizikus. Minden �rdekl�d�t szeretettel v�rnak. C�m: Budapest, VIII. ker�let, Pr�ter utca 50/a. Az el�ad�s nyelve magyar. Nagy lehet�s�g A posztgenetika - hasonl�an a kvantummechanika szerep�hez az atomfizik�ban - korszakalkot� kih�v�s az informatika sz�m�ra. A genom matematikai meg�rt�se nem csak az orvostudom�nyban, hanem a biotechnol�giai, nanotechnol�giai �s informatikai alkalmaz�sokban is gy�m�lcs�ztethet�, m�gpedig Magyarorsz�gon is gazdas�gos szoftverfejleszt�ssel. Aj�nlat JunkDNA.com - A "hullad�k" DNS-sel kapcsolatos kutat�sok k�zponti honlapja Posztgenetika (PostGenetics) A betegs�gek g�neken k�v�li okai (PostGenetic Medicine) FractoGene - a frakt�l-megk�zel�t�s honlapja Dr. Andr�s J. Pellionisz Aj�nlat Ism�t Budapesten a vil�g vezet� immunol�gusai Egy alapvet� sejtszint� folyamat k�pei - k�miai Nobel-d�j 2006 G�nek elcsendes�t�se - orvosi Nobel-d�j 2006 Pellionisz Andr�s j�tt r�, hogyan olvashatjuk el genomunk eddig olvashatatlannak hitt sz�veg�t. 1966-ban villamosm�rn�kk�nt ker�lt be Szent�gothai J�nos anat�mus professzornak - a magyar agykutat�s egyik legnagyobb alakj�nak - budapesti kutat�csoportj�ba. Szent�gothai felismerte: az idegh�l�zatok m�k�d�s�nek megfejt�s�hez matematikus-informatikus szakemberre van sz�ks�ge, �s Pellionisz el�v�lhetetlen �rdemeket szerzett a probl�ma neur�lis h�l�zatokkal val� megold�s�ban. A biol�gia "geometriz�l�s�ra" specializ�l�dott szakember �rdekl�d�se az ut�bbi id�szakban fordult a genomban t�rolt inform�ci�k elemz�se fel�, amelynek eredm�nyek�ppen egy �j, eddig l�thatatlan jelent�sr�teg t�rult fel el�tt�nk a DNS-ben. Hogyan olvassuk a genomot? Meglep� oka van, mi�rt nem gondoltuk sok�ig, hogy teljes �r�k�t�anyagunk 98,7 sz�zal�ka l�tfontoss�g� inform�ci�kat rejthet. Amikor a kutat�k megpr�b�lt�k "elolvasni" e g�neken k�v�li sz�veget, nem tal�ltak benne semmilyen �rtelmet. Ma m�r tudjuk, hagyom�nyos m�dszerrel nem is tal�lhattak volna �rtelmes inform�ci�t. Mostanra kider�lt: a sok�ig "hullad�k genomnak" v�lt tartom�nyt eg�szen m�shogy kell olvasni, mint a feh�rjek�dol� g�neket tartalmaz� szakaszokat. M�s nyelven van �rva, eg�szen m�s elv alapj�n t�rolja az inform�ci�t, mint a feh�rjerecepteket k�dol� g�nek. Teljes genomunk egy t�bb mint h�rommilli�rd "bet�b�l" �ll� sz�veg, amelyet a kromosz�m�inkba csomagolt DNS-molekul�kban t�rolunk. A sz�veg teh�t k�miailag van bele�rva DNS-�nkbe, a "bet�k" val�j�ban szerves b�zisok. Az inform�ci�t n�gyf�le szerves b�zis sorrendje r�gz�ti, m�s sz�val a genom "sz�vege" n�gy "bet�b�l" �p�l f�l. Ez a n�gy bet� a szerves b�zisok neveinek kezd�bet�je alapj�n: A, C, G �s T. A feh�rjek�dol� g�nek olyan szakaszok a genomban, amelyek "bet�sorrendje" (szekvenci�ja) egy receptet �r le valamilyen feh�rje el��ll�t�s�hoz. A sejt a feh�rj�ket kisebb molekul�ris egys�gekb�l, aminosavakb�l �p�ti f�l. Ismerve a recept le�r�s�hoz haszn�lt k�dot (a genetikai k�dot) a g�nb�l kiolvashatjuk, milyen szerkezet� feh�rje elk�sz�t�s�hez ad �tmutat�st. Ha elolvassuk egy g�n feh�rjereceptj�t, line�risan, az elej�t�l a v�g�ig folyamatosan kell olvasnunk, pont �gy, mint ahogy az Olvas� p�ld�ul ezen a sz�vegen is balr�l jobbra halad a szem�vel. Hiszen a sejtek feh�rjegy�rt� komplexei, a ribosz�m�k is line�risan olvass�k el a g�nekr�l k�sz�lt RNS-�tiratokat, az RNS-�tiratok pedig szint�n line�risan k�sz�lnek a g�nek DNS-szekvenci�ir�l. E line�ris nyelv azonban, �gy t�nik, csak a feh�rjek�dol� g�nek "sz�veg�re" jellemz�, s ezek a szekvenci�k olyan ritk�n helyezkednek el a genomban, mint t� a sz�nakazalban. Nem csoda, hogy ezeket siker�lt el�sz�r meg�rten�nk, hiszen �szj�r�sunknak ez a k�dol�s a legterm�szetesebb, mi is e sziszt�ma szerint �runk-olvasunk. A titok nyitja: a frakt�lok M�rpedig nem csak a g�nek, hanem a "hullad�k" DNS is rejt fontos inform�ci�kat, csak ezt m�s m�dszerrel lehet kiolvasni. Ahogy Pellionisz mondja: a g�nek mellett meghat�roz� a helytelen�l hullad�knak nevezett, g�neket nem k�dol� DNS, s�t szerinte az itt l�v� inform�ci�k jelentik az igazi szab�lyoz� "tervrajzot" azoknak az alapanyagoknak (feh�rj�knek) az �sszerak�s�hoz, amelyeket a g�nek k�dolnak. Pellionisz kutat�sai sor�n kider�lt: a genomnak egy hat�rozott bels� matematik�ja, geometri�ja van - m�ghozz� a term�szetben oly gyakori frakt�lgeometria. A frakt�lok k�l�nleges matematikai alakzatok, amelyeknek jellemz� tulajdons�ga az "�nhasonl�s�g". Egy apr�bb r�szlet�ket f�lnagy�tva az eg�sz alakzathoz hasonl� strukt�r�t kapunk. Ez�rt az elm�leti m�dszerekkel l�trehozott frakt�lok bels� komplexit�sa v�gtelen, de a mindennapi �letben is sz�mos ilyen alakzat vesz minket k�r�l. Frakt�lszer� p�ld�ul a vill�mok mint�zata, a f�k lombkoron�ja, a levelek erezete, a karfiol �s a brokkoli fel�lete, a test�nkben szerte�gaz� �rh�l�zat, s�t m�g a bakt�riumtelepek n�veked�se is meg�rthet� a frakt�lgeometria m�dszereivel. A term�szet az�rt haszn�lja a frakt�l-alakzatokat, mert ez egy kit�n� m�dszer az inform�ci� t�m�r�t�s�re - magyar�zta a magyar biofizikus. Ebb�l a szempontb�l nem csoda, hogy a genom, amely az �r�kl�d� inform�ci� t�rol�s��rt felel�s, szint�n frakt�lszer�en rendez�dik. Pellionisz �s munkat�rsai megfejtett�k a titkos�r�st. Frakt�l-algoritmusok seg�ts�g�vel eddig ismeretlen frakt�l-elemeket �s frakt�l-halmazokat azonos�tottak a DNS-ben. Olyan �nhasonl�, ism�tl�d� r�szeket tal�ltak a genomban, "mint�zatokat a mint�zatokban", amelyek a frakt�lk�dol�st haszn�lva rejtik magukban a g�nszab�lyoz�shoz fontos inform�ci�t. Ha valaki line�risan olvassa a genomot, nem veszi �szre ezeket a szekvenci�kat. G�nszekvenci�k t�k�rk�pei, piknonok A genom �j m�dszerrel val� olvas�sa sor�n olyan "sz�vegr�szletekre" bukkanhatunk, amelyek rendk�v�l fontosak lehetnek a feh�rjek�dol� g�nek szab�lyoz�s�ban. Mint sz� volt r�la, �r�k�t� �llom�nyunk egy t�bb mint h�rommilli�rd bet�b�l �ll� "sz�veg", amelyet az A, C, G �s T "bet�k" egym�sut�nja alkot. Ha e k�miai nyelven �rt "sz�veg" egy vele ellent�tes (komplementer) sz�vegr�szlettel tal�lkozik, k�pesek egym�ssal p�rhuzamosan �sszekapcsol�dni. Ezt nevezik komplementer b�zisp�rosod�snak. Az A-bet�nek a T, a C bet�nek pedig a G a p�rja. (P�ld�ul az "ATTCGT" sz�vegr�szlet komplementere a "TAAGCA" sz�vegr�szlet, ez�rt az ilyen szerves b�zisokat tartalmaz� DNS-sz�lak k�t�dni tudn�nak egym�shoz.) Az emberi DNS-ben a legal�bb 40-szer el�fordul�, legal�bb 16 nukleotid hossz�s�g� szakaszokat piknonoknak nevezte el az IBM Watson Centerben dolgoz� Isodore Rigoutsos. �rdekes m�don a "hullad�k" DNS ter�let�re es� k�pvisel�ik egy r�sze olyan szekvenci�kat rejt, amelyek �ppen komplementerei bizonyos feh�rjek�dol� g�nekben l�v� szekvenci�knak. Ez teszi lehet�v�, hogy a r�luk k�sz�lt RNS-�tiratok is pontos t�k�rk�pei legyenek a g�nekr�l k�sz�lt RNS-�tiratoknak. Ennek k�vetkezt�ben e speci�lis r�vid RNS-darabok k�pesek elcsendes�teni bizonyos g�nek m�k�d�s�t. Emiatt a "hullad�k" DNS-r�l sz�rmaz� par�nyi RNS-eknek kulcsfontoss�g� szerepe van a g�nm�k�d�s szab�lyoz�s�ban (l�sd cikk�nk k�vetkez� r�sz�ben). Nem a g�nek teszik az embert B�r a "hullad�k" DNS olvas�sa els�re kiss� komplik�ltnak t�nik, a titkos�r�st felt�r� biofizikus szerint a frakt�lok matematik�ja szerencs�re nem t�l bonyolult. Pellionisz �gy v�li, hogy a posztgenetika Magyarorsz�gra van kital�lva, mert mindenekel�tt informatikai h�tteret ig�nyel, ami nagys�grendekkel gazdas�gosabb, mint a k�s�rletes biol�giai munka. Meg kell fontolni, nem lenne-e �rdemes ide koncentr�lni a kutat�si er�forr�sainkat, hiszen jelen pillanatban el�bbre tartunk, mint a nyugati orsz�gok - mondta a kutat�, arra figyelmeztetve, hogy ez a lehet�s�g nem lesz sok�ig nyitva el�tt�nk. Eredm�nyek egy�bk�nt m�ris vannak: p�ld�ul Szalai Csaba �s kolleg�i (MTA Immungenomikai Kutat�csoport) Pellionisz seg�ts�g�vel frakt�lgeometriai jellegzetess�geket tal�ltak az asztm�ra hajlamos�t� genetikai elt�r�seket tartalmaz� egyik kromosz�mar�gi�ban. A g�neken k�v�li DNS-nek fontos evol�ci�s szerepe is lehet. Igen �rdekes �j inform�ci� p�ld�ul, hogy m�g a csimp�nz �s az ember g�njei k�z�tt csak 0,1%-nyi a k�l�nbs�g, addig a g�neket nem tartalmaz� szakaszokban ez m�r negyvenszeres, 4%. Nyilv�nval�, hogy e t�bbletk�nt jelenl�v� 4%-ban vannak azok a fontos inform�ci�k, amelyek emberr� tesznek benn�nket, hiszen a g�nek �ltal k�dolt "alapanyagok" gyakorlatilag megegyeznek. Elmondhat�, hogy min�l magasabb szervez�d�si szinten �ll egy �l�l�ny, ann�l t�bb benne a feh�rj�t nem k�dol� DNS, azaz egyre bonyolultabb a "tervrajza". A g�neken k�v�li DNS vizsg�lata egy�bk�nt nagyon is praktikus k�rd�s - mondta Pellionisz. Kider�lt ugyanis, hogy a g�neken k�v�li DNS hib�i sok betegs�g eset�ben alapvet� jelent�s�g�ek. T�bb ezer betegs�g megismer�s�nek �s gy�gy�t�s�nak kulcsa nem a g�nekben, hanem itt tal�lhat�. A kutat� a gazdas�gi hasznos�that�s�got is hangs�lyozza: a frakt�l-megk�zel�t�ssel egy bakt�riumban tal�lt olyan szerkezeteket, amelyekre alapozva olcs� hidrog�nt lehet majd termeltetni. Az �rdekl�d� a k�vetkez� r�szben a betegs�gek �s a "hullad�k" DNS izgalmas kapcsolat�r�l olvashat - line�risan.

<<

el�z� oldal

2/6

k�vetkez� oldal

>>