A Nemzetkzi Csillagszati Uni (IAU) prgai konferencijn 2500 vezet csillagsz trtnelmi szavazson gy dnttt, hogy az 1930-ban flfedezett Plt nem bolyg tbb, rta a CNN. Egy httel ezeltt mg arra lehetett szmtani, hogy a Plt sttuszt megerstik, s hogy nem cskkenni, hanem ppensggel bvlni fog a Naprendszerben lv bolygk szma.
Kemny kzdelem volt
Felfedezsekor azrt soroltk a bolygk kz a Pltt, mert azt hittk, akkora, mint a Fld. Jcskn tvedtek. Ennek ellenre tbb mint hetven vig bolygknt tartottk szmon, mert mindig volt egy felfedezs, amely javtott a parnyi jeges sziklagoly megtlsn. Eleinte annyival is megszta a Plt, hogy a csillagszok nem ismertek ms nagy objektumot a Neptunuszon tli znban, a Naprendszernk szln lv Kuiper-vben, s a kis bolyg 1978-ban megerstette sttuszt, felfedeztk ugyanis egyik holdjt, a Charont.

Annyira nem bolyg, hogy nem is ltszik a kpen (forrs: Iau.org)
Elszr a kilencvenes vek elejn kezdtk tmadni a Pltt, mert kiderlt, hogy kzelben szmos ms gitest kering, s hogy plyja messze tlnylik a Naprendszeren. 1999-ben mr olyan rossz helyzetben volt a Plt, hogy a csillagszati uninak kln kzlemnyben kellett tudatnia a vilggal: nem tervezik kirgni a bolygk kzl. Egy vvel ezeltt a Hubble rteleszkp mg mentvet dobott a Pltnak - segtsgvel a csillagszok kt j holdat fedeztek fel a bolyg krnykn, a Nixet s a Hydrt - Michael Brown, a kaliforniai mszaki egyetem munkatrsa azonban 2006 prilisban megadta a kegyelemdfst. A Kuiper-vben felfedezte a 2003 UB313 nev, bolyg-tpus objektumot, s a mrsek utn kiderlt, hogy az nagyobb, mint a Plt.
Rossz plyt vlasztott
A csillagszati konferencia szavazsn vgl azrt osztlyoztk le a Pltt, mert nem felel meg a bolygk j defincijnak. Eszerint azt az gitestet lehet bolygnak nevezni, amely egy csillag krl kell kering, de nem csillag, s elegend tmege van ahhoz, hogy a sajt gravitcija gmblyv vagy kzel gmblyv formlja. Emellett egyedi plyjnak kell lennie, ami a Pltra nem igaz: hosszks plyja tallkozik a Neptunuszval.
A Plt egy teljesen j kategriba kerlt, ezentl hivatalosan trpebolygnak kell nevezni. Ebbe a kategriba szmos aszteroida s ms gitest beletartozik majd.