Az International Solid State Circuits Conference (ISSCC) nev� rendezv�ny leg�jabb fejlem�nyeir�l a Cnet sz�molt be, ez�ttal a b�r al� �ltethet� chipekre �sszpontos�tva. T�bb olyan fejleszt�st is ismertettek a kutat�st folytat� csoportok, amelyek r�v�n kib�v�lhet a b�r al� �ltethet� chipek szerepe, �s saj�t test�nket is vezet�nek haszn�lhatjuk, ak�r a sz�rakoztat�-elektronikai eszk�z�kn�l is.

Az egyik ilyen �rdekes �j�t�st bemutat� csoport a d�l-koreai illet�s�g� Korea Advanced Institute of Science and Technology (KAIST), amely a "Szil�cium a Biol�gi�ban" c�m� el�ad�sban ismertette leg�jabb fejleszt�seit. Ezek k�z�tt soroltak fel egy olyan speci�lisan m�dos�tott iPod hordozhat� lej�tsz�t, amely eg�szen �rdekes m�don tov�bb�tja a jeleket a f�lhallgat�ba.

Ehhez ugyanis nincs sz�ks�ge vezet�kre - ehelyett alkarunkat haszn�lja fel, �s egy �rintkez�b�l kiindulva a karon kereszt�l, saj�t test�nkben, illetve b�r�nk alatt halad a jel eg�szen a f�lhallgat�ig. Ezzel �ll�t�suk szerint megoldott�k a k�belez�ssel, illetve az �jabb technol�gi�k (p�ld�ul Bluetooth) megb�zhat�s�g�val kapcsolatos probl�m�kat. Az egyetlen zavar� t�nyez�, hogy mindv�gig rajta kell tartanunk egy ujjunkat az �rintkez�n, am�g zen�t szeretn�nk hallgatni.

Ezekkel a chipekkel m�r �vek �ta k�s�rletezgetnek. Mexik�ban m�r csaknem h�rom �ve piacra dobtak egy olyan, emberi szervezetbe implant�lhat� mikrochipet, melynek seg�ts�g�vel folyamatosan figyelemmel k�s�rhet� a hordoz� szem�ly eg�szs�gi �llapota. A speci�lis chip mind�ssze akkora, mint egy rizsszem, �s a karba, illetve a cs�p� k�rny�k�re �ltethet� be. A tud�sok szerint azonban az eddigi megold�sok nagy fogyaszt�sukkal, illetve alacsony adattov�bb�t� sebess�g�kkel probl�m�t okoztak, nem voltak t�l hat�konyak. A KAIST ez�rt meglehet�sen sz�les frekvenci�val �s kisebb impulzusokkal oper�l, szemben az el�d�kkel, amelyek �ppen ford�tva, er�sebb jeleket �s sz�k frekvenci�t haszn�ltak.

Az Utah Egyetem szakemberei ek�zben olyan chipeken dolgoznak, amelyek a m�v�gtagok agyi vez�rl�s�ben seg�dkezn�nek. Az elgondol�s szerint ezek r�v�n agyhull�mokkal ir�ny�thatn�nk a m�v�gtagokat, ami sokaknak �ri�si seg�ts�g lenne a mozg�sban. Az eddigi vezet�kes megold�sok azonban t�ls�gosan k�nyelmetlennek, impraktikusnak bizonyultak, m�g test�nk vezet�k�pess�g�t kihaszn�lva alapvet�en v�ltozhat a helyzet. Term�szetesen ezek a projektek m�g j�csk�n kutat�si f�zisban vannak, arr�l nem ejtettek sz�t, hogy az �j megold�sok mikor ker�lhetnek kereskedelmi forgalomba.

Kapcsol�d� cikkek:
· Felt�rhet�k az osztr�k biometriai chipek is (2006. febru�r 6.)
· Gyenge a biometriai igazolv�nyok titkos�t�sa (2006. febru�r 2.)
· Ausztri�ban bevezetn�k az elektronikus l�bbilincset (2006. janu�r 21.)
· Kij�tszhat�k a biometrikus azonos�t�rendszerek (2005. december 17.)
· Alakul�ban a biometrikus �tlevelek eur�pai rendszere (2005. december 2.)

Kapcsol�d� linkek:
· KAIST