A Boston Egyetem munkat�rsai egy �j becsap�d�sos kr�tert tal�ltak Afrik�ban, a Szahara egyiptomi ter�let�nek d�lnyugati r�sz�n, a l�biai hat�rn�l, az �gynevezett Gilf Kebir-plat�n. A becsap�d�snyom 31 km-es �tm�r�j�vel a Szahara ma ismert legnagyobb kr�ter�nek sz�m�t, kor�bban a 12 km-es Chad-kr�ter birtokolta ezt a c�met. Az �j kr�tert m�rete nyom�n Kebira n�vre keresztelt�k el, ami arabul nagyot jelent.

A k�pz�dm�nyt Farouk El-Baz �s Eman Ghoneim fedezte fel m�holdfelv�telek seg�ts�g�vel. El-Baz nev�vel az Apollo-programban is tal�lkozhattunk m�r, aki geol�giai szeml�letre tan�totta az �rhaj�sokat, emellett fontos szerepet j�tszott a holdi lesz�ll�helyek kijel�l�s�ben.

Az �jonnan azonos�tott kr�ter kett�s gy�r�t mutat, ebb�l a k�ls� �tm�r�je �ri el a 31 km-t. Mindezek alapj�n igen nagy becsap�d�s hozta l�tre, a felsz�nt eltal�l� meteoritikus test �tm�r�je kb. 1 km lehetett - azaz �nmag�ban majdnem akkora, mint a h�res arizonai Barringer-meteorkr�ter.

A Kebira-kr�ter pontos kora egyel�re nem ismert, de a szakemberek nagys�grendileg t�zmilli� �vre becs�lik. A szerkezet a d�li Szahara ter�let�nek jelent�s r�sz�n el�fordul�, kb. 100 milli� �ves homokk�ben j�tt l�tre. A k�s�bbiek sor�n maga a kr�ter er�sen erod�l�dott, perem�nek egyik oldal�t k�t nagyobb foly�v�lgy lepuszt�totta, �gy sok�ig nem is figyeltek fel r�.

A Landsat m�hold felv�tele a kr�terr�l. A k�p nagym�ret� v�ltozat�nak let�lt�se (fot�: Landsat, El-Baz, Ghoneim)

A tekint�lyes m�ret egyben azt is jelenti, hogy a becsap�d�s robban�s�t�l sok por jutott a l�gk�rbe, amely ak�r nagy ter�leten m�dos�thatta �rezhet�en az �ghajlatot. Szint�n lehets�ges, hogy a robban�skor kirep�lt izz� t�rmel�k megszil�rdul�s�val k�pz�dtek a t�rs�gben sok helyen el�fordul�, s�rg�s-z�ldes sz�n�, sivatagi �vegnek vagy l�biai �vegnek nevezett amorf szerkezet�, szilik�tos k�zetszemcs�k.

Kereszturi �kos

[origo]