Az eml�kek r�gz�l�s�nek els� l�p�se, amikor valaki elhat�rozza, hogy megjegyez valamilyen �j inform�ci�t, p�ld�ul megtanul egy sz�list�t vagy egy dallamot, p�ld�ul zongor�n. Az �j eml�knyomok kezdetben igen "s�r�l�kenyek", �gy hamar elhalv�nyulnak. A hossz� t�v� mem�ria kialakul�s�hoz sz�ks�g van egy olyan folyamatra, amelynek sor�n r�gz�lnek ezek az inform�ci�k, �s �gy k�s�bb is el�h�vhat�ak maradnak. A hossz� t�v� mem�ria kialakul�sa sor�n alapvet�en k�t folyamat m�k�dhet. Egyr�szt olyan k�miai v�ltoz�sok k�vetkezhetnek be az idegsejtekben, amelyek a megv�ltozott vagy �jonnan fel�p�tett molekul�k szerkezet�ben t�rolj�k az inform�ci�t. M�sr�szt �j idegsejt-kapcsolatok (�n. szinapszisok) alakulnak ki, s az �gy l�trej�tt �j mint�zatban t�rol�dhat az inform�ci�. Nemr�g az is kider�lt, hogy az alv�s is kulcsszerepet j�tszik az eml�kezet kialakul�s�ban.   

A Neuroscience c. szaklapban megjelent tanulm�ny eredm�nyei seg�thetnek megmagyar�zni, hogy mi az alv�s szerepe az �j k�szs�gek elsaj�t�t�s�ban �s a mem�ria kialakul�s�ban. A tanulm�ny arra is v�laszt k�n�l, hogy mi�rt alszanak t�bbet a csecsem�k �s a gyermekek mint a feln�ttek, �s seg�thet egyes agys�r�l�st szenvedett betegek kezel�s�ben is.

"A kor�bban v�gzett kutat�saink eredm�nyei azt mutatt�k, hogy egy bizonyos alv�smennyis�g hat�s�ra javult a betegek hossz� t�v� mem�ri�t ig�nyl� feladatokban ny�jtott teljes�tm�nye" - mondta a kutat�s vezet�je, Matthew Walker. Eddig azonban nem tudt�k, hogy ez pontosan milyen m�don megy v�gbe. Az �jabb k�s�rletek sor�n funkcion�lis m�gneses rezonanci�s k�palkot� elj�r�ssal (fMRI) vizsg�lt�k a k�s�rletben r�sztvev�k agym�k�d�s�t. Ezzel a m�dszerrel nyomon k�vethet�, hogy az agynak mely ter�letei akt�vak alv�s k�zben, �s melyek nem azok. A kutat�k ez�ltal k�zelebb ker�lhettek annak a k�rd�snek a megv�laszol�s�hoz, hogy mi az alv�s szerepe a tanul�sban �s az �j eml�knyomok t�rol�s�ban.

A mostani k�s�rletben tizenk�t eg�szs�ges, egyetemista kor� szem�lynek kellett ujjaival egy olyan mozdulatsort elsaj�t�tania, mintha zongor�n j�tszan�nak. Tizenk�t �r�nyi �brenl�t, illetve ugyanennyi alv�s ut�n a r�sztvev�ket arra k�rt�k, hogy id�zz�k fel a mozdulatsort, mik�zben fMRI seg�ts�g�vel folyamatosan m�rt�k agyi aktivit�sukat. Az eredm�nyek azt mutatt�k, hogy m�g az agy egyes ter�letei bizonyos mennyis�g� alv�st k�vet�en kifejezetten akt�vabbak lettek, addig m�s ter�leteken l�that�an cs�kkent az agyi aktivit�s m�rt�ke. �sszess�g�ben elmondhat�, hogy az alv�s hat�s�ra az �sszes r�sztvev�n�l jelent�sen javult a betanult mozdulatsor felid�z�s�nek k�pess�ge. "A kisagy aktivit�sa egy�rtelm�en n�vekedett azt k�vet�en, hogy a szem�lyek v�gigaludtak egy �jszak�t. Ezzel p�rhuzamosan viszont cs�kkent a limbikus rendszer aktivit�sa" - mondta Walker. A kisagy fontos szerepet j�tszik a mozg�skoordin�ci�ban, m�g a limbikus rendszer az �rzelmek, p�ld�ul a szorong�s �s a stressz szab�lyz�s�ban vesz r�szt.

"Az fMRI seg�ts�g�vel k�sz�tett k�pekb�l kider�l: az alv�s sor�n folyamatosan v�ltozik az egyes agyter�letek aktivit�sa. �gy t�nik, hogy alv�s k�zben a nappal megtanult dolgok olyan agyi r�gi�kba ker�lnek �t, ahol hat�konyabban t�rol�dnak. Ennek az a k�vetkezm�nye, hogy a mem�ri�t ig�nyl� feladatokat �bred�s ut�n gyorsabban �s pontosabban vagyunk k�pesek v�grehajtani, mik�zben a szorong�s �s a stressz is cs�kken" - magyar�zta Walker.

A jelenlegi kutat�s arra is magyar�zatot k�n�l, hogy mi�rt van a csecsem�knek �s a fiatalabb koroszt�lynak �tlagosan t�bb alv�sra sz�ks�ge, mint a feln�tteknek. "Az alv�s kulcsfontoss�g� szerepet t�lt be az ember fejl�d�s�ben. Egy �ves korunk k�r�l szinte folyamatosan gyakoroljuk az olyan mozdulatsorokat, mint a v�gtagjaink vagy az ujjaink mozgat�sa. Az �jsz�l�tteknek rengeteg �j dolgot kell elsaj�t�taniuk, �s ehhez kiad�s mennyis�g� alv�sra van sz�ks�g�k" - mondta Walker. A besz�d- �s zenetanul�s, v�gtagjaink mozgat�sa, �s az �sszes olyan folyamat, ami a k�lvil�gb�l sz�rmaz� inform�ci�k feldolgoz�s�t �s alkalmaz�s�t ig�nyli, id�vel egyre automatikusabb� v�lik �s egyre kev�sb� ig�nyli a tudatos odafigyel�st.

Az eredm�nyek hat�konyabb� tehetik azoknak a betegeknek a kezel�s�t is, akiknek valamilyen agys�r�l�s k�vetkezt�ben �jra kell tanulniuk a besz�det vagy valamilyen mozg�st. A kutat�s arra is r�vil�g�t, hogy - k�l�n�sen fiatalabb korban - nem igaz�n szerencs�s dolog becsapni a saj�t szervezet�nket azzal, hogy h�tv�g�n pihenj�k ki az eg�sz hetes kialvatlans�got, mivel �gy kev�sb� lesz�nk k�pesek a hat�kony tanul�sra.

Illy�s Andr�s

[origo]