A feh�rjemolekul�k k�l�nb�z� k�miai �sszet�tel� aminosavakb�l �p�lnek fel. Az azonos k�miai �sszet�tel� aminosavakat az �gynevezett kiralit�s szempontj�b�l k�t csoportra bonthatjuk: ezek a bal- �s jobbkezes aminosavak. A k�t t�pus fel�p�t�se megegyezik egym�ssal, kiv�ve hogy egyik a m�sik t�k�rk�pek�nt jelenik meg. Bolyg�nkon az �l�l�nyek valamilyen okb�l kifoly�lag a balkezes aminosavakat szeretik - amire eddig nem tal�ltunk magyar�zatot.

Az egyik lehet�s�g, hogy bizonyos k�miai folyamatok a balkezes aminosavakat v�logatt�k ki az �let keletkez�se sor�n - de a k�rd�ses folyamatok mibenl�te egyel�re ismeretlen. A m�sik lehet�s�g, hogy eleve t�bb balkezes aminosav �llt rendelkez�sre az �let keletkez�sekor. Uwe Meierhenrich (University of Nice-Sophia Antipolis) �s munkat�rsai az ut�bbi lehet�s�get prefer�lj�k. Szerint�k a k�l�nbs�g m�g a vil�g�rben l�trej�tt, mert a csillagk�zi felh�kben t�bb balkezes aminosav maradt fent.

Ut�bbi ar�nyt a k�rk�r�sen polariz�lt f�ny is l�trehozhatja, amelyb�l szint�n balos �s jobbos v�ltozat l�tezik. K�rk�r�sen polariz�lt f�ny keletkezhet, amikor a sug�rz�s egy olyan csillagk�zi felh�n halad kereszt�l, ahol a porszemek a helyi m�gneses t�r miatt meghat�rozott t�rbeli helyzetet vesznek fel. A becsl�sek alapj�n k�rk�r�sen polariz�lt elektrom�gneses sug�rz�s mintegy 17%-�t teszi ki a sug�rz�soknak a Vil�gegyetemben.

Egy 2000-es labork�s�rlet nyom�n tudjuk, hogy p�ld�ul a bal vagy jobb ir�ny� k�rk�r�sen polariz�lt ultraibolya sug�rz�s mintegy 2,5% t�bbletet tud kialak�tani a bal- avagy jobbkezes aminosavakn�l. Akkor a k�s�rletet aminosavak foly�kony oldat�ban hajtott�k v�gre, m�g a csillagk�zi molekulafelh�kben a fagyott j�gszemcs�k belsej�ben t�rt�nhetnek ezek a folyamatok. Emellett a sug�rz�snak a v�zben t�rt�n� elnyel�s�t elker�lend�, 210 nanom�teres (nm) hull�mhossz� sug�rz�st haszn�ltak, m�g a csillagk�zi t�rben enn�l r�videbb hull�mhosszon, 120 nm k�r�l jellemz� a maximum.

A fenti kutat�csoport ez�ttal 180 nm-es k�rk�r�sen polariz�lt ultraibolya sug�rz�st haszn�lt, �s azt szil�rd bevonatba �gyazott leucin aminosav molekul�kra vet�tette. K�s�rlet�k alapj�n a balra polariz�lt f�ny a balkezes szerkezet� aminosavaknak mintegy 2,6%-os t�bblet�t hozta l�tre - azaz t�bbet bontott le a jobbkezes aminosavakb�l. Elm�letileg teh�t lehets�ges, hogy adott ir�nyba polariz�lt f�ny az egyik aminosavcsoport t�bblet�t hozza l�tre - igaz, csak kis ar�nyban. A k�s�rlet k�vetkez� szakasz�ban m�g nagyobb energi�j� �s r�videbb hull�mhossz� sug�rz�s hat�s�t vizsg�lj�k majd.

Mindezekt�l f�ggetlen�l tov�bbi eredm�nyekkel szolg�lhat a Rosetta-�rszonda is. Az �reszk�z�n ugyanis a fenti szakemberek �ltal fejlesztett detektor is helyet kapott, amely meg�llap�thatja, az �st�k�smagban is t�bb van-e a balkezes aminosavakb�l. Ha igen, akkor j� es�llyel a csillagk�zi t�rben zajl� folyamat hozta l�tre a t�bbletet.

[origo]