V. Prassad Shastri, a sz�vetteny�szt�s jelenlegi gyakorlat�t�l alapvet�en elt�r� k�s�rlet vezet�je (Vanderbilt Egyetem) szerint siker�lt bizony�tani, hogy lehets�ges meghat�rozott mennyis�g� csontot n�veszteni �l� szervezetben, szab�lyozott m�don. Az eredm�ny nemcsak a csontsz�vet, hanem b�rmilyen sz�vetn�veszt�s ter�n nagy jelent�s�g� lehet, �s az eddigiekt�l elt�r� utakat nyithat meg.

A s�lyos csonts�r�l�sek gy�gy�t�s�nak jelenleg elfogadott m�dszere sor�n apr� csontdarabokat t�vol�tanak el a p�ciens bord�ib�l vagy cs�p�j�b�l, �s ezt hozz�illesztik a t�r�tt csonthoz. Szint�n ezzel az elj�r�ssal egyes�tenek h�tcsigoly�kat s�lyos gerincs�r�l�sek �s h�tf�jdalmak kezel�s�n�l. Ugyan a m�dszer nagyon j�l m�k�dik a beavatkoz�s azon r�sz�n, mikor a csontokat �sszeillesztik, az elt�vol�t� m�t�t rendk�v�l f�jdalmas �s komoly komplik�ci�i lehetnek. Ez m�dszer term�szetesen egyfajta "kompromisszumos medicina": a gy�gyul�s �rdek�ben k�rt kell tenni az emberi testben.

Annak ellen�re, hogy az �l� csont folyamatosan n�vekszik �s �jraform�l�dik, a sz�mtalan k�s�rlet, hogy csontsz�vetet hozzanak l�tre a testen k�v�l (in vitro), mind kudarcot vallott. A kor�bbi pr�b�lkoz�sok, melyek sor�n a testen bel�l (in vivo) pr�b�ltak csontot n�veszteni, korl�tozott sikerrel j�rtak, �s r�mutattak, hogy a m�dszer mennyire bonyolult, dr�ga �s megb�zhatatlan.

Shastri �s koll�g�i a szervezet saj�t, sebgy�gy�t� v�laszreakci�j�t haszn�lt�k fel az elj�r�s kidolgoz�s�ban. Eg�szs�ges csontfelsz�n anyag�nak r�szleges m�dos�t�s�val (r�szletesen l�sd k�s�bb) speci�lis z�n�kat hoztak l�tre annak rem�ny�ben, hogy a szervezet a keletkezett �rt �j csonttal t�lti ki. Nyulakon k�s�rletezve - melyek csontjai nagyon hasonl�ak az emberihez - azt tal�lt�k, hogy a l�trehozott "in vivo bioreaktorok" hat h�t alatt eg�szs�ges csontsz�vettel tel�t�dtek. R�ad�sul a beavatkoz�s sor�n nem kellett n�veked�si faktorokat haszn�lni, mint a kor�bbi m�dszerekn�l. Mindezeken fel�l a k�pz�d�tt csont k�nnyen lev�laszthat�, miel�tt az eredeti csonthoz n�ne, �s nem marad ut�na m�s, csak egy sebhely. A kutat�k szerint az �gy keletkezett csontsz�vet er�ss�ge �s mechanikai tulajdons�gai hasonl�ak az eredetihez, �s mivel friss csontsz�vetr�l van sz�, nagyon k�nnyen tud egyes�lni a befogad� csonttal.

Az amerikai eredm�nyekhez hasonl�t publik�ltak francia orvosok is. �k egy k�lcium-foszf�t-alap� vegy�letet juttattak be a csontba, �s hat h�t m�lva elektronmikroszk�ppal �s CT-vel vizsg�lt�k az �jonnan k�pz�d�tt csont szerkezet�t. L�nyegi elt�r�st nem tal�ltak.

A technik�t �rte pozit�v �s negat�v kritika is. Jay Meswania, a londoni egyetem orvostechnikus�nak v�lem�nye szerint a tud�sok a vil�gon mindenfel� csontot szeretn�nek �p�teni. "A k�rd�s sokkal ink�bb az, hogy mennyire b�rja az �j csont a terhel�st" - mondja. Gary Keenan ortop�dorvos szerint a technika �rdekes, de nincs k�zzelfoghat� el�nye a jelenlegi elj�r�sokkal szemben. Trevor Reid oszteopor�zis szak�rt� szerint azonban a csontritkul�sos betegnek sok el�nyt hozhat a m�dszer.

Lyukak a csonth�rty�ban

Test�nk cs�ves csontjait egy v�kony h�rtya bor�tja, melyet periosteumnak neveznek. A h�rtya k�ls� fele kem�ny �s erekben gazdag, a bels� fel�t pedig �ssejtek (�n. pluripotens sejtek) r�tege k�pezi, melyek a csontvel�i �ssejtekhez hasonl�an m�g nem teljesen elk�telezettek egy adott sejtt�pus fejl�d�si ir�ny�ban, �gy k�l�nb�z� t�pus� csontsz�veti sejtekk� k�pesek fejl�dni. E tulajdons�gok miatt Shastri �s koll�g�i a periosteum alatti teret v�lasztott�k a bioreaktor hely�nek.

Az elj�r�s sor�n a kutat�k egy apr� lyukat sz�rtak a periosteumba, ezzel egy kis �rt hoztak l�tre alatta, ahova s�oldatot injekt�ltak. Ez elt�vol�totta a h�rty�t az alatta l�v� csontt�l, �s kiss� felduzzasztotta a lyukat. Mikor az �reg el�rte a kell� m�retet �s alakot, a s�oldatot egy olyan g�llel helyettes�tett�k, amely az amerikai gy�gyszer-enged�lyez�si hivatal (FDA) �ltal elfogadott, a kereskedelemben is kaphat�, �s a testen bel�li sejtsz�ll�t�sra haszn�lj�k. Az�rt v�lasztott�k ezt az anyagot, mert kalciumot tartalmaz, ami a csontn�veked�s ismert stimul�l�ja. A kutat�k legnagyobb f�lelme az volt, hogy a bioreaktor esetleg sebsz�vettel telik meg csontsz�vet helyett, de ez nem �gy t�rt�nt. Az eredetit�l megk�l�nb�ztethetetlen, friss csontsz�vet k�pz�d�tt.

Ha az �j elj�r�s ki�llja a klinikai pr�b�kat, lehets�ges lesz �j csontot n�veszteni a csontp�tl�sos esetekben ahelyett, hogy m�r l�tez� csontb�l t�vol�tan�nak el egy r�szt. S�lyos v�zrendszeri betegs�gben szenved�k eset�n m�g az is elk�pzelhet�, hogy korai st�diumban "p�tl�csontokat" n�vesztenek, majd ezeket lefagyasztj�k, �s csak akkor haszn�lj�k fel, mikor arra sz�ks�g van.

A kutat�k a m�dszert kipr�b�lj�k m�jon �s hasny�lmirigyen is, mivel ezek szint�n rendelkeznek a periosteumhoz hasonl� k�ls� h�rty�val.

Selmeczi Anna

[origo]